Pet - TaeKook (13/?) +18!

Cím: Pet

Alkotó: Nana & Nóri 

Hossz: ?
Párosítás: VKook/TaeKook - Taehyung x Jungkook (BTS)

Besorolás: +18!

Műfaj: AU, humor

Figyelmeztetés: Trágár beszéd; kiskutyus TaeTae; bromance

Összefoglalás: Jungkook egy aránylag fiatal felnőtt férfi, aki gazdag, viszont ilyen-olyan betegsége miatt nem nagyon dolgozhat irodákban, fizikai munkát végképp nem vállalhat, csak a saját otthonában. Az apjának segít be a munkában, könyvelésekkel és papírmunkákkal. 

Taehyung pedig egy huszon éves fiatal srác, akinek a szülei meghaltak. Egyik reggel pedig egy aukción ébred, ahol őt árulják...  

Hozzáfűzés:  Éééés itt a folytatás! :D Bár, ebben csak erotikus jelenet van, de reméljük, tetszeni fog nektek. :D <3

Próbálunk most folytatni mindent, főleg én (Nana), mert nagyon-nagyoooon elhanyagolok mindent. :c Munkám is van, ráadásul egy bizonyos személy (nem említem itt) nagyon elvonja a figyelmem, aludni sem hagy, írni sem... (ne vegyétek komolyan) úgyhogy őt szidni, ha nincs folytatás a ficikből! :D
Jó olvasást! <3

Én (Nana) írom Jungkookot!

Nóri írja Taehyungot! 

Taehyung

Elmosolyodom mondandóján, majd újra beharapom az alsó ajkam, miközben folyamatosan a szemeibe nézek.

– Ivartalanítás? Ugyan, miért is? – tartom meg vele a szemkontaktust, miközben felém sétál, hogy helyet foglaljon az ágyon.

– Mert túl kanos vagy – adja meg a választ egy aprócska mosollyal az ajkain és mikor megáll az ágynál, a karjára fogva, lerántom magamhoz, hagyva, hogy rám essen, elnyúlva a testemen.

– És? Nem mintha bánnád – lehelem mély hangomon ajakira, mígnem eltüntetem ezt a leheletnyi távolságot kettőnk között. Gyengéden csókolom azokat a mézédes, cseresznyepiros ajkakat, ujjbegyeimmel éppen, hogy csak érintem arcbőrét, ahogy felvezetem őket az ébenfekete hajába. Jesszus, de szeretem ezt. Szeretem érinteni, szeretem csókolni. Szeretek vele lenni. Szemhéjamat lassan nyitom fel, hogy megnézzem magamnak azt az arcot, amit szintén nagyon szeretek. Halovány mosolyt engedek a csókba, ahogy megpillantom lehunyt, hosszú pilláit, a nyugodt arckifejezést az arcán. Testemmel lassan mozdulok, vigyázva, hogy meg ne szakítsam ezt a szép pillanatot, miközben átfordulok vele, így már is ő kerül alulra. Láthatóan egyáltalán nem zavarja, hiszen karjaival azonnal átkarolja a nyakamat, hogy közelebb érezhessen magához, aminek nagyon örülök. Nem vagyok itt régóta, még is olyan, mintha évekkel ezelőtt megismertük volna egymást, mintha mindig is így csókoltuk volna egymás ajkait, mintha mindig is így érintettük volna egymás testét. Mintha... régen lett volna az, amikor még kis rideg volt, amikor olyan nagy távolságot tartott tőlem. Ha visszagondolok minderre, hogy a magánytól szinte sorvadni kezdett, belefájdul a szívem.

Ezentúl, nem leszel magányos, erről kezeskedem! Nem engedem, hogy belülről pusztulj el!

A gondolatom által jobban belemarkolok azokba az ébenfekete tincsekbe, majd picit szenvedélyesebbre veszem a csókunkat, amit egyáltalán nem utasít el, sőt! Hasonlóképpen viszonozza, ujjaival beletúr sötétbarna hajamba, fehér arcbőre egy pillanat alatt kipirul, egy pillanat alatt megtelik élettel. Ajkaimmal elengedem az övéit, így egy nagy mosollyal lejjebb haladok a nyakára, amit úgy ízlelgetek, mintha valami édesség lenne. Szeretem Jungkook hófehér bőrét csókolgatni és ízlelgetni. Olyan bársonyos és annyira szép, nem úgy mint az enyém. Hajából kivezetem ujjaimat, lecsúsztatva a felsőjéhez, amit azonnal feltűrök a nyakáig, végül meg is szabadítom tőle, ezáltal feltárulkozik előttem az a csodás mellkas. Hasonlóképpen halmozom el csókjaimmal itt is a bőrét, amik mellé egy-két szívásfolt is társul, közben pedig a halk sóhajok, amik a fülembe kúsznak, folyamatosan megborzongatják a testemet. Lehet, hogy egy buta kölyök vagyok hozzá képest, de buta kölyök révén, így is tudom, hogy mire van szüksége, még akkor is, ha én egy csődtömeg vagyok az életben, aki nem tud érvényesülni sehol. Ha tudnék sem cserélném el mindezt, hiszen én már hozzá tartozom, ami különös módon, igazán boldoggá tesz.

– Ah! – nyög fel alattam a másik, amikor ajkaimmal mellbimbójára tapadok, erőteljesen megszívva az aprócska testrészt, s közben szabad kezemmel a nadrágján keresztül simítok végig vágyán, ő pedig ujjaival jobban a hajamba markol, mellkasát azonnal kidomborítva nekem. Elmosolyodom, hiszen rendkívül szórakoztató, imádok vele szeretkezni.

– Jungkook… – szólítom meg a másikat, rálehelve szavaimat a bőrére. – Igazán aranyos vagy, szeretem ezt is benned – nézek fel a szemeibe, amik már enyhén fátyolosan pillantanak vissza rám. Ajkaimra újabb mosoly kúszik fel, majd ujjaimat bevezetem a nadrágjába, végig simítva már-már merev férfiasságán. – Mutasd meg nekem, hogy tudsz még ennél is aranyosabb lenni – szuszogom bőrére, majd lehunyva pilláimat, végig nyalok másik mellbimbóján, mígnem ajkaim közé véve, azt is megszopogatom, merevedését pedig folyamatosan ingerelem, megmutatva neki, hogy ma nem ő fog dominálni, hanem én. Csak is én. Meg akarom szeretgetni a testemmel, meg akarom szeretgetni a lelkemmel. Mindenemmel, amire csak képes vagyok.

Jungkook

Hangosan felnyögtem szavain, és tettein, miközben erőteljesebben markoltam meg a tincseit, ő pedig, mintha ezáltal felbátorodott volna, csak hevesebben szopogatta és szívogatta a mellbimbómat, hogy minél több és több érzést, kéjt adhasson nekem, ami tény, így volt. Nehéz volt azért elfogadnom, hogy egy ilyen fiatal kölyök tepert le több alkalommal és dominált felettem, de képtelen lettem volna hazudni magamnak: élveztem. Iszonyatosan élveztem, ahogy a férfiasságomat izgatta, ahogy nyalogatta, szopogatta a mellbimbóimat, ahogy egyre több és jobb érzést adott nekem, én pedig alig tudtam vele betelni. Az ajkaival, az ujjainak lágy, érzéki cirógatásaival... Egyszerűen mindenből többet akartam, annyit, hogy majd' belebolondultam, pedig az aktus elején voltunk, még csak most kezdődött, én már olyan voltam, mint egy agyonkínzott, agyon gyötört, szexre éhes hiéna. Bár, mellette nem meglepő annak lenni, mert amellett, hogy jól néz ki, szép, helyes arccal rendelkezett, még rendkívül jó is volt az ágyban, és igen, ezt én, Jeon Jungkook mondom, az, aki mindent elítélt, mielőtt Taehyung be nem toppant az életébe.

Érdekes, hogy azóta, hogy nálam van ez a fiú, minden megváltozott: a családom, az életem, a környezetem, a temperamentumom, a viselkedésem, a vérhőmérsékletem, a gondolkodásom, az egész lényem, és őszintén? Nem, nem bántam meg. Úgy éreztem, nyertem vele valamit, valamit, ami sokat ad nekem. Persze, sajnálom, hogy a családommal lévő viszony megromlott, egy fiú miatt, de ezt a fiút többre értékeltem náluk, és fontosabb is volt nekem, mint ők, ami egy picit talán ijesztő, de így volt.

– Ahh! – nyögtem fel hangosan, mikor már a köldökömet kínozta, finoman mozgatva ujjait a nadrágomban, egész hosszomon cirógatva végig, masszírozva, egyáltalán nem kímélve, én pedig folyamatosan emelgettem a csípőmet, nyüszögtem, nyöszörögtem alatta, dobáltam a fejem, s hiába tártam szélesebbre a lábaimat, hogy vegye a célzást és kezdjen már velem valamit, ő minden áron el akarta nyújtani ezt. – Kérlek! – nyögtem fáradtan, felnézve rá, felemelve a fejemet, azonban, mikor megláttam, hogy a nadrágommal szemez, vörös lettem, akár egy rák.

– Iszonyat cuki vagy – vigyorgott, végig masszírozva nadrágomon keresztül a jobb belsőcombomat szabad kezével, amit egy sóhajjal nyugtáztam, és egy halvány remegéssel.

– Ne hívj... így! – szuszogtam, hátradöntve a fejemet, hangosabban felnyögve, mikor elkezdte kigombolgatni a nadrágomat, s mikor már az alsót is lehúzta rólam azzal együtt, megremegtem, és egyre hevesedő szívveréssel vártam, mit fog tenni.

Taehyung

Rövid ideig szemezek merevedésével, ami csak is értem áll így, csak is én érdemlem meg, hogy azt csináljak vele, amit csak akarok. Tekintetem rávezetem az arcára, majd az ő tekintetébe fúrom a sajátomat. Enyhe mosoly jelenik meg arcomon, mikor látom, hogy mennyire odáig van értem, hogy milyen édes kifejezést produkál az arcával, amitől mindjárt elolvadok. Ajkaim közül, már is egy nevetést engedek meg magamnak, így mielőtt bármit is csinálnék nemesebbik részével, felhajolok arcához és egy csókra hívom ajkait, amit azonnal készségesen fogad el.

– Lehetsz még ennél is édesebb? Ha így folytatod, a végén nem tudok majd ellenállni – kuncogom, ismét megízlelve azokat a finom ajkakat. Mihelyt elhajolok tőle, szabadon hagyva azokat a finom párnácskákat, lassan lehajolok merevedéséhez, amire már is egy puszit hintek.

– Taehyung... ne nevezz így! – szól rám, picit erélyesebb hangon, de csak kinevetem.

– Nem tehetek róla. Ha édes vagy, azt muszáj kimondanom. Hiszen... nálad édesebb emberrel még nem találkoztam – kacsintok rá, aztán lehajolva merevedéséhez, ajkaim közé engedem azt, ujjaimat pedig a tövére fonom, hogy a lehető legjobb szopásban legyen része. Tudom, hogy mondani akart valamit, hiszen mondandója hamar egy hangos nyögéssé alakult át, ami igazi zene a füleimnek. Ujjaival ismét a hajamba mar, erősen tartva fejemet, amit ha tudnék, megmosolyognék. Frufrum alól ahogy felpillantok rá, tekintetünk azonnal találkozik. Ajkaimmal erősebben rászorítok vágyára, fejemet pedig picit gyorsabban mozgatom, ahogy egy pillanatra sem szakítom meg vele a szemkontaktust. Ez a kipirult kéjes arc, valami fantasztikus. Imádom, hogy ilyen, imádom, hogy ennyire odáig tud lenni az ilyen cselekedeteimért. Kissé megduzzadt ajkai mögül, egyre gyorsabban és gyorsabban kapkodja a levegőt, így mielőtt elélvezhetne, elválok merevedésétől, ő pedig egy csalódott nyögéssel adja tudtomra, hogy szerinte ez egy rossz ötlet volt. Nos, ha ennyire akarja, hát legyen. Ujjaimat ajkaim közé veszem, majd ahogy kellően benyálazom őket, már is két ujjamat a testébe merítem, miközben ajkaim közé veszem újra a merevedését. Akkor eljuttatom a gyönyörig, aztán újra, csak azt már a farkammal. Ujjaim érzésére, azonnal felnyög, lábait is feljebb húzza egy kicsit, hajamat pedig szabályosan tépi, főleg, amikor megtalálom gyönyörközpontját, amit azonnal elkezdek ingerelni neki, miközben makkját a lehető leglassabban szívom. Ha már ilyen gyönyört akar, legyen egy kicsit elnyújtva neki, nem igaz?

Jungkook

Mind a tíz ujjammal erőteljesen markoltam a haját, miközben hangosan, élvezet teljesen nyögtem alatta, szinte már a világomról sem tudva. Hihetetlen érzést adott, ahogy két ujját mozgatta bennem, először csak finoman masszírozva engem belülről, lágyan érintve lágy részeimet, majd mikor már kezdtem nagyon belendülni, emelgetni a csípőmet, szinte szüntelenül, megállás nélkül nyögni a nevét, gyorsított síkos ujjainak mozgásán, mélyet szívva a merevedésemen. Durvábban martam a hajára, tépve, cincálva a tincseit, elnyílt ajkakkal nyögdécselve, folyamatosan kidomborítva a mellkasomat, mintha csak arra vártam volna, hogy az ott lévő bimbóimmal is foglalkozzon csak, azonban ez most lehetetlen volt, hiszen mindkét karjával, és még ajkaival is engem kényeztetett, nem is akármilyen módon.

Hirtelen eltalálta ujjaival érzékeny pontomat, és amint megvonaglott a testem, s szinte felkiáltottam a gyönyörtől, vérszemet kapva kezdte ingerelni csak azt az egy pontot, megdöfködve, megcirógatva ujjaival, néhol gyengédebben, lágyabban, néhol pedig keményen, kíméletlenül, folyamatosan mozgatva fejét rajtam, úgy szorítva farkamat ajkai közé, mintha konkrét satu lenne a két dús párnácskája, én pedig már az őrület határán voltam. Az őrület határán? Még annál is több. Úgy kiáltoztam alatta, mint egy fürdős kurva, és hol volt ez még attól, amit a forró férfiasságával tud nekem adni?

Fejemet intenzíven vetette hátra, ívbe feszítve a hátamat, és abban a pillanatban nyomta mélyebbre ujjait, s engedett jobban ajkai közé, és ez villámcsapásként ért: artikulálatlanul sikkantottam fel, és robbantam szájába, fel-felakadó szemekkel, folyamatosan vonagló testtel.

Halkan pihegve figyeltem, néztem, ahogy elhúzódott férfiasságomtól, majd lenyelte a szájába érkező váladékomat, és körbenyalta ajkait rózsaszínes nyelvével, mosolyogva nézve rám, visszahajolva tagomhoz, hogy ott is megtisztítson, amit halkan nyüszítve fogadtam, ugyanis érzékeny volt ilyenkor még.

– Édes vagy – hajolt fel hozzám, a fülembe suttogva, végig simítva combjaimon, és csípőmön, lassan érve fel derekamhoz, ott is érzékien megsimogatva bőrömet. Fáradtan, pihegve néztem rá, hevesen verdeső szívvel, majd átkaroltam a nyakát, s nem foglalkozva azzal, hogy érzem rajta majd a saját ízemet, azonnal magamra húztam és megcsókoltam dús ajkait, hajába simítva, gyengéden cirógatva fejbőrét, hogy valamelyest kompenzáljam az előző durvaságomat, amit neki okoztam, és ő mosolyogva fogadta el néma bocsánatkérésemet, továbbra is simogatva bőrömet.

Egy bizonyos szeretgetés, idő után felsóhajtott, majd a férfiasságorma csúsztatta ujjait, lágyan simogatva, mire felsóhajtottam, halványan megremegve, szorosabban ölelve magamhoz.

– Szóval csak azért szeretgettél, hogy elüsd az időt, mielőtt újra felizgatsz? – nevettem fel, ami egy halk nyögésbe fulladt.

– Is. De azért is tettem, mert jól esik – súgta a fülembe kedves hangon, megharapdálva a cimpámat.

Magam sem tudom, miért, de ez a pár szó megmelengette a szívemet, és kezdtem úgy érezni, mintha pillangók repdestek volna a gyomromban és a hasamban.

Miért van ez? Ennyire jól esne, ahogy újra felizgat?

Taehyung

Mikor szemeibe nézek, látom rajta, hogy mennyire jól esett neki az, amit az imént hallott. Már is egy nagy mosollyal hajolok vissza ajkához és amint találkoznak azok, már is megcsókolom, ujjaimmal pedig továbbra is gyengéden cirógatom nemesebbik részét. Nem is olyan rossz érzelmeket megmutatni, nem igaz?

Gondolatomra, már is egy mosollyal az ajkaimon harapdálom meg alsó ajkát, amit végül meg is szívogatok, hogy még nagyobbra duzzadjon, hogy még nagyobb élvezettel tudjam megkóstolni. Ajkaimra ereszt egy jóleső sóhajt, amint ujjammal elérem makkját és ott cirógatom tovább, így már is felbátorodva, azonnal a nyakát veszem célba, hogy jobban felizgassam a másikat, hiszen az érzékenysége végre elmúlt. Újabb szívásfoltokkal tarkítom testét, ami szinte adja magát, hogy ellepjem vele hófehér bőrét. Igaz, hogy a betegsége miatt is sápadtabb a bőre, de imádom, ahogy én már is színesebbé teszem mindezt, még akkor is, ha ezek a birtoklási vágyaimnak a tárgya. Ha ezt Jimin meglátná, szerintem megölne. Azonnal egy halk kuncogást eresztek meg mellkasára, így a másik azonnal megemeli a fejét, hogy rám nézhessen kérdő pillantásokkal. Megrázva a fejem, tudtára adom, hogy nem fontos az, hogy min szórakozok ilyen jól, de amint a fülemre fog és magához húz, sűrű nyávogások közepette nézek rá már is bocsánatkérően.

– Mi olyan vicces? Csak nem rajtam nevetsz? – kérdezi, miközben jól meghúzogatja a fülem, nekem pedig újabb szisszenés és nyávogás a válaszom, vagyis, csak eleinte.

– Semmi-semmi – nevetem el magam, kezére fogva magamhoz húzom kézfejét és egy csókot adok rá. – Csak szórakoztatónak találom azt, hogy újra az enyém vagy és ennek bizonyítéka is van a testeden – nézek szemeibe, kezemmel pedig már is merevedésére fogok, gyorsabban mozgatva rajta ujjaimat és tenyeremet. Halk nyögést kapok válaszul, így lehajolva hozzá, ismét ajkát veszem célba, nyelvemmel pedig feltérképezem szájának belsejét, majd táncra hívom az ő nyelvét is.

Ujjaim lassan elengedik a már merev testrészt, így lejjebb vándorolva, újra elmerítem benne két ujjamat, mígnem egy harmadikat is csatlakoztatok hozzájuk, hogy kellően előkészítsem őt az aktusra. Lábait nagyobb terpeszbe húzza, ajkaim közé nyögve, picit kidomborítva nekem a mellkasát. Gyengéden ollózgatok ujjaimmal, ki-be mozgatva azokat benne, így ahogy elválok ajkaitól és nyílásától, azonnal megkeresem azt a testápolót, amit a múltkor is használtam nála. Ujjaimra nyomva egy keveset, bekenegetem vele bejáratát, aztán egy szusszantás kíséretében a rózsaszín ruhácskámtól megválok, hogy immár fedetlenül tornyosuljak fölé, s így nem kerüli el figyelmemet az a pillantás, amivel engem figyel. Alsó ajkát beharapva néz végig a testemen, vágyakozva, türelmetlenül, mígnem megáll tekintete az erekciómon.

– Igen-igen, mindjárt benned lesz – nevetem el magam, ahogy bekenegetem azt is a testápolóval, Jungkook arca pedig egy pillanat alatt pipacsvörössé változik, arcára pedig kiül az a tipikus durcás kifejezés.

– Nem is azért néztem, te idióta! – emeli meg a hangját.

– Ühüm – pillogok rá ártatlanul, ajkaimon mégis egy huncut mosoly kúszik végig, így makkom már is bejáratához igazítom.

– Jó, elég, elment a kedvem, akkora egy... ah! – nyög fel, ahogy már is belé nyomom magam, tövig csúszva a testébe, ujjaimmal pedig már is két combjára markolok rá, fejemet hátra vetve, ahogy a szűk forróság már is körbe ölel.

– Még, hogy elment... ne legyél már mindig ilyen kis ellenséges – engedek meg egy reszkető nevetést, majd lehajolva hozzá, megcsókolgatom ajkait. – Bár... ha jobban belegondolok, ezt is ezért szeretem benned. Mást mond az a csinos kis szád, mint a tested. Kis hazug – hívom újra egy csókra, végül csípőmet mozgatva, lassan csusszanok ki és be a testében, halk sóhajokat és nyögéseket hallatva a csókba, amit ő is ugyan így reagál le, karjaival pedig már is átöleli a nyakamat, akárcsak a lábaival. Istenem... hogy lehet valaki ennyire édes? Odáig vagyok érte, de tényleg. Annyira, hogy szinte már fáj. Soha nem fogom átengedni másnak, ha kell, itt élem le a hátralévő életemet, mint a kis ölebe, aki néha többet is nyújt a számára, mint amit kéne. Boldoggá fogom tenni, kicserélem gyökerestől azt a Jungkookot, aki eddig volt. A szürke, depressziós, morgós életét, meg fogom tölteni színnel, boldogsággal és nevetéssel. Nem hagyom, hogy bárki is megkeserítse az életét, ő már az enyém és nem adom senkinek!

Jungkook

Tényleg gondolkodtam azon, hogy ezt itt és most abba hagyom, akármit is szól hozzá, de abban a pillanatban mélyen belém lökte magát, és ezek a gondolatok úgy szálltak el, ahogy még soha, semmi más az agyamból. Ahogy kitöltötte a forró férfiasságával a testem azon szakaszát, elnyíltak egymástól az ajkaim, tágra nyíltak a szemeim, és azonnal a hátára markoltam, folyamatosan nyüszögve és nyögdécselve alatta, főleg, mikor elkezdett bennem mozogni. Lágyan ringatta a csípőjét, ki-be húzódzkodva bennem, folyamatosan ingerelve ezzel bejáratomat és érzékeimet. Képes lettem volna megbolondulni, főleg arra a furcsa érzésre, ami a gyomromban és a hasamban kúszott fel, egészen a mellkasomig, mintha ott akarna kiteljesedni, és kirobbanni, elborítva az elmémet. Nem értettem, nem tudtam hová tenni, de nem is nagyon volt időm ezen elmélkedni, ugyanis hirtelen váltott tempóján, majd kicsit gyorsabban mozgott, erőteljesebben, de még mindig ne vadan, inkább romantikusan, lágyan, mégis egy kicsit erőszakosan. Nem telt sok időbe, szinte rögtön megtalálta bennem ezután a prosztatámat, és az az érzés, amit akkor makkjával váltott ki, leírhatatlan volt. Megfeszült a testem, végig martam rövid köreimmel a hátát, és elnyíltak egymástól az ajkaim, ő pedig végig figyelt, és mikor konstatálta, hogy megtalálta bennem, amit eddig keresett, azt a pontot kezdte döfködni, ugyan úgy, mint az ujjaival, azonban ez sokkal élvezetesebb, jobb volt annál.

Gerincem ívben feszült, akár csak egy kézhez álló íj, miközben felsikkantottam és megvonaglott a testem, ő pedig a nyakamra hajolt, szívogatva, csókolgatva az érzékeny bőrömet, végig húzva felületén selymes, édeskés nyelvét. Nem bírtam megállni, azonnal a hajába kapaszkodtam háta helyett, majd magamra húztam, hogy egy szenvedélyes, szeretetteljes csókot válthassunk, és ő ezt a pillanatot választotta ahhoz, hogy az eddig lassú, romantikus mozgását felerősítse: vadul, gyorsan kezdett bennem mozogni, majd ujjait merevedésemre fonta, hogy ugyan ilyen iramot diktálhasson tenyerével azon is, aminek következtében a szájára haraptam, összeszorított szemekkel, folyamatosan emelgetve a csípőmet.

Ez olyan más volt, mint a többi aktusunk. Ez... annyira más volt, különleges, édes, akár a méz, szenvedélyes, mégis romantikus, mintha szeretkeznénk, pedig erről szó sem volt. Szeretkezni csak a szerelmesek szoktak, mi pedig... nem voltunk azok.

Taehyung

Mikor ajkaimra harap, érzem, ahogy felsérti azt s nem sokra rá, megérzem azt a tipikus fémes ízt a számban, ahogy vérem lassan keveredik a nyálunkkal. Nem mintha bánnám, hiszen így csak még élvezetesebbé teszi ezt az egészet. Csípőmmel, ahogy egyre gyorsabb és kissé vadabb tempót diktálok, ugyan ezt teszem a kezemmel is a férfiasságán, ezzel egyre csak kisodorva őt az orgazmus szélére, természetesen magammal együtt. Ahogy folyamatosan eltalálom benne azt a pontot, ami a gyönyört biztosítja a számára, fejét azonnal hátra veti, elengedve fogaival az ajkaimat, torkából pedig hangos nyögések sorozata szakad fel. Érzem, ahogy csípőjét is mozgatni kezdi, ahogy a gyönyör egyre jobban és jobban kezdi elhomályosítani az elméjét és a tekintetét. Ismét ajkaira hajolok, egy újabb csókra hívva őt, majd csípőmmel és tenyeremmel egyre vadabb és észvesztőbb tempót diktálok, folyamatosan eltalálva benne a prosztatáját, aminek következtében, ismét a hátamat karmolja kicsi körmeivel, majd ahogy elszakad ajkaimtól, szemei fel-fel akadnak, ajkai közül pedig egy majdhogynem sikításnak nevezhető hang szökik ki, mikor magját a markomba engedi, teste pedig vadul remegni kezd, miközben teste is erősen megfeszül a karjaimban. Már maga ez a látvány az, amitől érzem, hogy nekem sem kell sok s ezt még tetézi az is, amikor izomgyűrűjével férfiasságomra szorít, nekem pedig ez a vége. Egy hangos, mély, kissé elnyújtott nyögéssel élvezek el benne, majd pár lassú lökéssel végül kihúzódva belőle, fáradtan dőlök rá, szorosan magamhoz húzva a vékonyabb testet. Bár, szinte húzni sem kell, mert szinte azonnal hozzám bújik, miközben egy fáradt szusszantást ereszt meg, pilláit pedig lehunyja, ahogy fejét a mellkasomra hajtja. Szelíd mosolyt engedek meg magamnak, miközben próbálom szabályozni szapora légvételemet, karjaimmal már is szorosan átölelem törékeny testét.

Talán egy óra telt el azóta, hogy így egymásnak estünk, azóta pedig folyamatos puszikkal és cirógatásokkal bombázzuk egymás testét, ami valami hihetetlen. Igaz, hogy mind a ketten kimerültünk, de a napnak még nincs vége, ami azt jelenti, hogy el tudnánk ezt közösen tölteni. Tegyük fel, valami sétával, vásárlással, vagy kajálással. Esetleg egy mozizással. Igen, ha lenne pénzem, elhívnám mozizni, ha nem lennék pet, hanem dolgozó ember lennék, felszedtem volna, mint annak a rendje, még akkor is, ha eleinte nem voltam meleg. Bár, ha belegondolok, most sem vagyok az, csak ő az, akivel rendkívül jól érzem magam és az is meglehet, hogy ha dolgoznék és így ismertem volna meg, nem is hederített volna rám, tekintve, hogy eleinte meg akart tőlem szabadulni. Hm, menyivel másabbak lettünk volna akkor.

Tekintetem lassan levezetem a másikra, aki félig lehunyt pillákkal néz maga elé, szótlanul, ujjbegyeivel pedig a mellkasomat cirógatja, amitől még aranyosabbnak látom. Vidám kacagást ejtek meg, hiszen olyan lett a kezeim között, mint egy édes kiscica, aki eleinte vad volt és fújt mindenre. Lehajolva hozzá, már is megcsókolom édes ajkait, amint persze fordítok a felálláson és fölé hajolok.

– Mondd csak, mi olyan vicces folyton? – mormogja az ajkaimra, ahogy elhúzódom tőle egy picit.

– Semmi, csak nagyon boldog vagyok – válaszolom teljesen őszintén, amitől szemei is elkerekednek, majd mintha arcvonásaiba azonnal valami enyheség, melegség költözne, ahogy jól láthatóan öröm tölti ki a lényét. Az arca olyan számomra, akár a nyitott könyv, főleg mostanában.

– Még is mitől? – teszi fel a kérdést, én pedig megvonom vállam.

– Hogy veled vagyok – válaszolom, majd már csak azt érzem, ahogy a rózsaszín nyakörvemre fog és lehúzva magához, már is egy csókot kezdeményez, amit örömmel fogadok el.