Az enyém vagy! ~ Rain x Thunder - MBLAQ ~ (+18!)

Cím: Az enyém vagy

Alkotó: Nana

Hossz: one-shot
Párosítás: Rain (JiHoon) x Thunder (CheonDung) (MBLAQ)

Besorolás: +18!

Műfaj: Bandfic, erotikus

Figyelmeztetés: KEMÉNY YAOI! Tömény yaoi. Semmi cicó, erős yaoi. Semmi bevezetés, semmi kis izé, rögtön a lecsóba bele. Erőszak! Kis sado-mazo beütése van a történetnek. Keményen +18, de én adnék neki +20at is.  

Összefoglalás: CheonDung akaratlanul felizgatta a mentorát, Raint, aki nem tud többé ellenállni a fiúnak. 

Hozzáfűzés: Ezt még bő egy éve írtam. Szóval aránylag régi történet. Hibák biztosan vannak benne, de nézzétek el nekem. >< 

Halk zihálások hangja töltötte be a terem csendjét, finoman visszhangoztak, felpezsdítve a feszülő és kitörni készülő vágyat és kéjt, ami körbelengte a férfit, teljesen elbódítva józan gondolkodását.

Éhes, mohó tekintettel nézett végig az előtte lévőre, aki félig eltátva a száját, ködösen nézett maga elé, szinte azt sem tudta hol van.

Valahol ez a látvány már maga volt a gyönyör. Perzselő forróság futott végig a bőre alatt, végigszaladva a gerincén, amitől szinte a hideg rázta. Annyira akarta, hogy az már őrjítő volt.

Alsó ajkát beharapva, újra végig nézett a kiszolgáltatott fiún, majd elengedve a fogaival a dús ajkait, végignyalt rajtuk, nyomatékosítva tetteit.

Mióta várt már erre a pillanatra. Mióta kínozta már a benne ordító oroszlán, ami most kitörni készül. A fenevad, amit szabadjára készült ereszteni.

Még utoljára – mielőtt a dolgához kezdene –, végig nézett a fiún. Úgy nézett ki, mint a csapdába ejtett áldozat, ami várja a büntetését, amiért a ragadozó aurájába férkőzött. Valahogy így is volt a helyzet.

Az ő bűne. Az ő hibája az egész.

Az áldozata „felmérését” befejezve, lassan közeledett felé, majd végigsimított az ujjaival a karjától egészen le a derekán, lassan, finom mozdulatokkal, szinte cirógatva a vékony textilanyagot, ami még az áldozata testén pihent. A férfi elvigyorodott és a fiatalabb nyakához hajtva a fejét, felsóhajtott, újra felvezette a testén az ujjait, amik csuklójánál állapodtak meg. Egy huncut mosoly futott végig a férfi száján, ahogy a kötélre simította a kezét, ami kiszolgáltatottá tette neki az ártatlan barátját.

Persze, ha a fiatalabbik minden áron ki akarna szabadulni, talán sikerülne neki. De messzire nem jutna, ugyanis a férfi biztosan nem hagyná annyiban. Valahol mélyen ő is tudta, hogy felesleges lenne elmenekülni. Csak maga alatt vágná a fát.

– Tudod mi vagyok én, CheonDung? – kérdezte halkan a férfi, megnyalva a fiú fülcimpáját, mire az felsóhajtott és megremegett az érzéstől, ami hirtelen körbelengte a testét. Érezte, ahogy a hozzáfeszülő test forrósága szinte magával ragadja őt is.

Remegett a teste, de nem tudta eldönteni, hogy a félelemtől vagy attól a különös érzéstől, amitől talán a másik férfi is szenved. Vágy ez vagy csak rettegés? Esetleg mind a kettő.

– Nem. Mi? – A hangja beleremegett a mondatba és úgy érezte, hogy a gyomra és a szíve is a szavaival együtt remeg. Soha nem érzett még ilyesmit.

– A báránybőrbe fújt farkas, ami most felfal téged – kuncogta Ji-hoon, levezetve az ujjait a fiú derekától a combjáig, majd egy mély szusszantás mellett a nyakára kapott, finoman csókolgatva, szívogatva a bőrét, ízlelve, mintha a kedvenc süteményét vagy ételét ízlelgetné éppen.

A férfi ujjai bebarangolták CheonDung mellkasát, majd a hasfalára tévedtek, ahol kicsit erőszakosabban simított végig a textilanyagon, ami most igen vékonynak bizonyult. Bár, CheonDung remélte, hogy elég vastag az ing, ami még rajta volt, viszont csalódnia kellett. Tökéletesen érezte Ji-Hoon kezeinek simítását.

Úgy érezte, mintha a kezek után a bőre forróbb lenne, mintha perzselné őt is Ji-Hoon vágya...

Az idősebb férfi hördült egyet búgó, mély hangján, miközben lassan a fiú nyakához hajtotta a fejét és mélyet szippantott annak bódító illatától. A finom parfümje csak tétezte a vágyait. Olyan volt neki, mint az afrodiziákum, szinte magával ragadta és rántotta le a mélybe... és ő magával akarta ragadni CheonDungot is.

Miután mélyen magába szippantotta a fiú illatát, megnyalta a már kiszáradt ajkait és finoman, lágyan hajolt a nyakára, ajkaival bebarangolva a fiú hófehér bőrét. Ízlelgette a bőrt és minél többször kóstolt bele, annál inkább a magának akarta tudni. Édes volt a bőre, mint a méz, bódító az illata... egyszerűen nem tudott vele betelni.

Mélyen felsóhajtott és félig lehunyta a szemeit, majd erőszakosan megragadta a fiú csípőjét és a sajátjához rántotta, aminek következtében a másikból kicsalt egy halk nyögés félét. Felbátorodva elvigyorodott, majd finoman csókolgatta tovább az áldozata nyakát, aki oldalra döntötte a fejét, ezzel nagyobb teret biztosítva a férfinak. Ji-Hoon az ajkaival hol erőszakosabban, hol lágyabban csókolgatta, harapdálta és szívogatta a bőrét, aprócska foltokat hagyva rajta, amiken végig is nyalt, nyomatékosítva, hogy ez az ő műve és ő büszke is rá.

CheonDung halkan felsóhajtott és lehunyta a szemeit, hátrafeszített fejjel. Ji-Hoon lassan az ingéhez nyúlt és finoman, apró mozdulatokkal kezdte el kigombolgatni a ruhadarabot. Nem gombolta ki végig, csak a hasfaláig, de a mellkasát szabaddá tette. CheonDung felsóhajtott és megnyalta az ajkait. Várta a folytatást... persze, továbbra is félt Ji-Hoontól, hiszen úgy tűnt, megőrült, de az, amit ajándékozott neki, a legédesebb volt. Érezte, hogy feszülni kezd az ölén a nadrágja, érezte, hogy a szíve hevesebben kezd el verni és várta, szinte követelte magának a folytatást. Ha itt, most Ji-Hoon abba hagyta volna az édes kínzást, valószínűleg ő is annyira lenne őrült, mint a mentora.

Az idősebb férfi a szabaddá tett mellkasra hajolt, és ugyanazt játszotta el a hófehér bőrön, mint a fiú nyakán. Ízlelgette, csókolgatta, harapdálta... hol finoman és lágyan, hol erőszakosan és durván. Ajkait lassan a mellbimbójára tapasztotta, nyelve hegyével ingerelte a kis „kavicsot”, alig-alig érintve, mire CheonDung kidomborította a mellkasát és halkan, érzékien nyögött fel, beharapva az alsó ajkát. Ji-Hoon egy pillanatra felnézett a fiúra és mikor látta a pirosló arcát, a félig lehunyt pillái alól, ködös tekintettel megáldott sötét szemeit, a résnyire nyitva lévő, vöröslő ajkait, azt hitte, megőrjíti a kéj és a vágy. Akarta a fiút, jobban, mint bármi mást előtte. Égett érte... lángolt a teste, kívül, belül. Remegett a vágytól, de ki akarta érezni a pillanatot. Minden egyes percét ennek a csodálatos együttlétnek.

– Észveszejtő vagy, tudod? – súgta a mellbimbójára, mire CheonDung felsóhajtott és oldalra döntötte a fejét. Ji-Hoon birtoklón elvigyorodott, ahogy felnézve a fiúra, tovább munkálódott ajkaival és a nyelvével a mellbimbóján. Addig-addig ingerelte, míg teljesen meg nem keményedett, aztán, mint aki jól végezte dolgát, áttért a másikra, hogy ugyan így megkínozza azt is, mint az elődjét. Ji-Hoon ujjai nem tétlenkedtek a munkálódása közben; lassan kezdte el tovább gombolni a fiú ingét, szabaddá téve annak lapos hasfalát, amin végigsimított az ujjbegyeivel. Kicsit erősebben harapott rá a megkínzott mellbimbóra, amire CheonDung szája közül egy elgyötört sóhaj szakadt fel. Az idősebb férfi elmosolyodott, majd abba hagyta a mellbimbó kínzását és tovább haladt annak hasfalára. Lassan csókolgatta, szívogatta a puha, érzékeny bőrt, ott hagyva rajta az aprócska foltokat, amiket a szájával váltott ki. Nyelvével végig cirógatta a bőrét egészen a köldökéig, közben az ujjaival megmarkolta a fiú csípőjét és a csípőcsontját kezdte el finoman masszírozni.

CheonDung már remegett a vágytól és könnyes szemekkel figyelte, lehajtott fejjel, ahogy Ji-Hoon kényezteti őt. Kínozta...

Ji-Hoon érzékien a fiú köldökébe harapott, CheonDung pedig megajándékozta egy édes nyögéssel, ami zene volt Ji-Hoon füleinek. Tovább ingerelte a fiú érzékeny részét, kíméletlenül masszírozva a csípőcsontjánál lévő bőrét. A kezei viszont pár pillanat múlva lejjebb siklottak, majd és erotikával fűtött mozdulatokkal simított le az alhasára, majd onnan lágyan cirógatva a bőrét, a nadrágja korcához csúsztatta az ujjait. Kicsit türelmetlenebbül kezdte el gombolgatni a farmernadrágot, majd lehúzva a cipzárt, végig simított a fiú a erekcióját. CheonDung mélyen felnyögött, egész testével megremegett és buja tekintettel nézett le a férfira, aki úgy nézett vissza rá, mint aki mindjárt felfalja.

– Nem volt még ilyesmiben részed, igaz? – kérdezte Ji-Hoon, végig simítva a fiú boxerén keresztül a merevedésén, mire az felnyöszörgött és összeszorította a szemeit, beharapva az alsó ajkát. Minden egyes simításnál megrándult a teste. A szíve őrült tempóban hevert, pedig Ji-Hoon még nem is tért igazán a lényegre. Eddig csak játszott, szórakozott... az igazi izgalom még csak most kezdődött el, de CheonDung már úgy érezte, hogy valami szétfeszíti a mellkasát.

Viszont Ji-Hoon kérdésére nem válaszolt, figyelmen kívül hagyta, azonban a férfit annál inkább érdekelte, hogy volt-e része ebben.

– Hm? Nem érintett még így senki? – kérdezte, miközben a kezét a szája váltotta fel és finoman végigcsókolta a fiú merevedését a textilanyagon keresztül, végig felnézve rá, éhes pillantásokkal. CheonDung még vörösebb lett, mint volt, szinte már a bőrszíne vetekedhetett volna a pipacséval.

– É-én... – Dadogott és nem tudta, mit feleljen.

– Szóval nem. Milyen édes... akkor finom leszek – mondta, majd lassan végignyalt a fiú erekcióján, benedvesítve a ruhadarabot, majd a kezével a belsőcombjához nyúl és masszírozni kezdte a nadrágján keresztül. CheonDung nőket megszégyenítő hangon nyögött fel, kidomborítva a mellkasát, ahogy az idősebb férfi a boxerén keresztül ingerelte őt.
Egy idő után megunta, hogy nem érintheti ajkaival a fiú ékességét. Ezt követően lassan megszabadította az alsóneműtől, szabaddá téve a fiú férfiasságát. Kéjtől ködös szemekkel nézett fel a fiúra, aki pihegve, lehunyt szemekkel várta, hogy Ji-Hoon most mit fog tenni. És mikor érezte a férfi ajkait a férfiasságán, felsikoltott a hirtelenségtől és az érzéstől, miközben újra összerándult a teste.

Ji-Hoon a nyelve hegyével, a fiú makkja tetején lévő aprócska nyílásba tolta a nyelvét, ízlelgetve rajta az aprócska cseppeket. CheonDung folyamatosan nyögdécselt és feszegette a karjait, hátha kiszabadul, de nem sikerült neki. A férfi hajába akart túrni, átadni magát a szenvedélynek, annak, amivel Ji-Hoon most kínozta. De össze voltak kötözve a karjai és nem tudott kiszabadulni, bármennyire erőlködött. Lehetetlen volt.

Az idősebb férfi lassan bekapta a fiú makkját, erősen szívogatva azt. Lágyan simogatta ujjaival a merevedése tövét, miközben a szájával erőseket szívott a fiú vágyának tetején. Egy pár pillanat után Ji-Hoon elnyelte a fiú ékességét, és ráérősen kezdte el mozgatni rajta a fejét, erősen masszírozva közben CheonDung belsőcombjait a nadrágján keresztül. A fiatal fiú hangosan nyögdécselt, meg-meg rándult a teste Ji-Hoon hirtelen mozdulatain és lassan könnyesedtek a szemei a gyönyörtől és a benne feszülő vágytól. Azt hitte, meg fog őrülni. A hatalmába kerítette az érzés, ami Ji-Hoont már szinte évek óta gyötri. Forróság futott végig a gerince mentén pár másodpercenként és a füle sípolni kezdett, érezte, hogy ha Ji-Hoon ezt tovább csinálja, el fog menni és nem volt sok hátra. Ji-Hoon mozdulatai kifinomultak voltak, nagyon jól tudta, mit csinál és mivel hozhatná lázba a tanítványát. Mintha tudná, mire mi a reakciója... mintha ismerni a teste minden erogén zónáját, pedig ez az első alkalmuk, hogy így együtt vannak.

És ez az alkalom is puszta véletlen volt. Mert ha CheonDung nem kezdett volna el olyan erotikusan, buján táncolni előtte, akkor mindez valószínűleg nem történt volna meg. Biztosan tudta volna még magát türtőztetni ideig-óráig... de már nem is bánta, hogy megtörtént. Örült neki, hogy a fiú is legalább annyira élvezi a helyzetet, mint ő maga. Az ég adta egy világért sem változtatna a történteken...

CheonDung teste hirtelen megfeszült, a gerince mentén kitartóan futott végig a forróság, megfeszültek az izmai és... akkor Ji-Hoon abba hagyta az ingerlését. Ajkaival levált a fiú izgalmáról, majd megnyalva az ajkait, felállt és úgy nézett a fiú szemeibe. CheonDung remegett a a be nem teljesülő gyönyörtől, szinte szédült és úgy kémlelte Ji-Hoont, aki éhesen futtatta végig rajta a szemeit. Csodálatos látványt nyújtott neki a fiú. Már az elején azt hitte, képes lenne a látványától a nadrágjába elmenni, de az, ahogy most van előtte, minden képzelőerejét, fantáziáját felülmúlta...

A kigombolt ing, ami hanyagul lógott a testéről, a rakoncátlan haja, ami huncutul lógott a szemeibe, ami alól laposan pislogott ki a pillái mögül. A résnyire nyitott, vöröslő ajkak, a finom pír az arcán, a könny a szemeiben... a nyakán és a mellkasán, a hasán lévő szerelemfoltok, amiket ő hagyott, tudatosítva a fiúban, hogy az övé... Ji-Hoon gyönyörűnek látta CheonDungot.

Kifinomult mozdulatokkal nyúlt a fiú felé, majd a vállait megragadva, hozzápréselte magát és szenvedélyesen megcsókolta, az ölét a fiúénak lökve, aki az ajkai közé nyögött, megremegve. Ji-Joon a csókba mosolyodott, majd elvált a fiú szájától és amilyen gyorsan csak tudta, megszabadította őt a feleslegessé vált ruhadaraboktól: a nadrágjától és az alsójától. Az inget nem tudta volna róla lehámozni, tekintve, hogy a karjai fel voltak kötve, úgyhogy azzal meg sem próbálkozott. Így talán még izgatóbbnak találta, mint teljesen meztelenül.

CheonDung zavartan nézett maga elé, amikor Ji-Hoon az ajkai közé tolta az ujjait.

– Gyerünk – mondta Ji-Hoon, és finoman kezdte el mozgatni az ujját a fiú szájában. CheonDung lassan megértette, mit akart. Elkezdte szívogatni, nyalogatni Ji-Hoon ujjait, félig lehunyt szemekkel, érzékien, amennyire csak tudta, átadta magát az érzésnek. Ji-Hoon a látványtól felnyögött és egy idő után erőszakosan húzta ki az ajkak közül az ujjait. CheonDung ártatlan szemekkel pislogott rá és ez csak olaj volt a tűzre... a tűzre, ami már így is, szinte elevenen égette fel őket.

Ujjaival lassan lebarangolt a fiú testén, majd a férfiasságához érve, megsimította az ujjaival és CheonDung könyörgő tekintetét figyelembe sem véve, lesimított, mélyebbre... majd a fiú bejáratához érve, lassan megnyomkodta az izomgyűrűt és megnyalva az ajkait, a szemeivel itta CheonDung arcáról leíródott élvezetet.

Azonban egyre kevésbé tudta magát türtőztetni. A legkevesebb fájdalmat okozó mozdulattal hatolt az egyik ujjával a fiú bejáratába, majd rögtön csatlakoztatta a második nyáltól nedves ujját, hogy CheonDung gyorsabban meg tudja szokni a kellemes, kitöltő érzést. A fiú felnyögött, egyrészt, mert jól esett neki, más részt, mert valamennyire kellemetlen volt és egy fájdalmas is. Ji-Hoon viszont próbálta úgy mozgatni az ujjait, hogy a legkevesebb fájdalmat okozzon ezzel a fiúnak. Lassan mozgatta az első két ujját, masszírozva a fiatalabbat belülről, elérve a bizonyos pontot, amitől CheonDung egy magas nyögést hallatott. Ji-Hoon felhördült és mélyebbre tolta az ujjait, ollózgatva a fiúban, tovább ingerelve a pontot, amitől CheonDung teste már megremegett. Úgy vonaglott, amikor az erekcióját izgatta...

A másik két ujj mellé viszont egy kis idő múlva csatlakozott a harmadik. CheonDung hangosabban felnyögött és finoman kezdte el mozgatni a csípőjét. Hiába fájt neki egy kicsit, annyira jó érzés volt, annyira akarta, hogy az ujjak helyét Ji-Hoon férfiassága vegye át, hogy majd bele őrült. Akarta a férfit. Neki akarta adni magát, a testét, az érzéseit... azt akarta, hogy ő vegye el tőle a „szüzességét”.

Ji-Hoon mozgatta benne az ujjait, cirógatta az izomgyűrűjét, masszírozta, közben harapdálta és csókolgatta a fiú nyakán a bőrt, ezzel fokozva a vágyát. De CheonDung úgy érezte, ha ezt így tovább csinálja, hamar el fog menni.

– Rain... Rain... – sóhajtotta CheonDung, könnyes szemekkel. – Kérlek, ne az ujjaiddal... hanem... hanem... – Nem fejezte be, de remélte, hogy érti Ji-Hoon, amit mondani akart. A férfi eszelősen elvigyorodott, majd a fiú füléhez hajolt és megharapdálta a cimpáját.

– Hanem? – kérdezte játékosan, tovább ingerelve a fiú érzékeny pontját az ujjaival. CheonDung felnyögött és lökött egyet a csípőjével, miközben a teste megremegett.

– Kérlek... – súgta, könnyes szemekkel. A vágy, ami benne volt, lassan szétfeszítette, megőrjítette. Az elméjére köd borult és nem volt képes mást látni, csak Ji-Hoont és a köztük tomboló mély erotikát. Nem érzékelte a külvilágot, azt sem, hol vannak. Csak Ji-Hoon érdekelte, csak őt akarta. Ji-Hoon ugyan szórakozni akart, de a fiú szemeibe nézve valami elpattant nála.

Gyorsan szabadította meg magát a ruháitól, félredobva őket, miközben a fiú térdei alá nyúlt. CheonDung felnyögött, , amikor Ji-Hoon lassan átkaroltatta a fiú lábaival a saját derekát, majd amikor ezzel végzett, az egyik kezét a merevedéséhez csúsztatta a fiú lábai között, miközben a másik kezével CheonDung fenekét fogta.

Amikor a férfiassága tetejével a fiú gyűrűjéhez ért, mintha elvesztette volna a fejét. Amikor megérezte CheonDung lüktető forróságát, Ji-Hoon felhördült és fejvesztve, erőszakosan hatolt a fiúba, aki fájdalommal teli hangon nyögött fel, összeszorított szemekkel. Fejét hátravetette és a könnyei lassan útnak indultak az arcán. Ji-Hoon mélyen felnyögött és a fiú nyakába temette az arcát. Szűk volt... és forró. Azt hitte, hogy begolyózik a hirtelen szorító érzéstől. Mozogni akart, kíméletlenül és kegyetlenül. Olyan erősen döngetni a fiút, ahogy csak tudta. A fiú oldalát marta a körmeivel kínjában, aki felnyöszörgött és megvonaglott.

– Rohadtul... szűk vagy... – hörögte a fiú nyakába, aki nyelt egy nagyot és remegő ajkakkal nézett maga elé. Várta, mikor múlik már el a fájdalom, ami kínozta őt.

Az idősebb férfi lassan, valamennyire észbe kapva erős mámorából, felnézett a fiúra és mikor meglátta az arcán legördülni a sós könnycseppeket, mélyen, reszketegen felsóhajtott, majd a fiú nyakára hajolt, ingerelve a bőrét. Nem akart ő fájdalmat okozni. Azt akarta, hogy CheonDung legalább annyira élvezze ezt az együttlétet, mint ő. Azt akarta, hogy örökre beivódjon a fiú elméjébe ez a nap, ez az alkalom, ő maga... hogy soha ne tudja elfelejteni sem ezt a napot, sem az ő nevét. Örök emlék és élmény akart lenni a fiatalabbik számára.

Próbálta feledtetni vele a pillanatnyi kínt. Ajkaival erotikusan cirógatta, csókolgatta a nyakát, szabad kezével simogatta az oldalát és a csípőjét, lassan térve át a fiú férfiasságára, amit lágyan kezdett el az ujjaival masszírozni. CheonDung ajkai közül először tört fel a behatolás után egy igazi, kéjes sóhaj, amire Ji-Hoon felfigyelve, elvigyorodott.

Lassan megmozdította a csípőjét. CheonDung felnyüszített és megfeszültek a karjain lévő izmok. Ji-Hoon látta, hogy a fiú arcán nem tükröződik a fájdalom. A kisimult gyönyört és vágyat látta viszont köszönni rajtuk, így a fiú fenekébe markolva mindkét ujjával, elkezdett lassan mozogni benne. A fiatalabbik fiú szinte felsikoltott, ívbe feszítette a gerincét és lehunyva a szemeit, kezdett el nyögdécselni Ji-Hoon mozdulatai által.

A férfi mély sóhajokkal mozgott a fiúban, lassú mozdulatokkal, de ahogy a fiú nyögései szaporodtak, úgy kezdte elveszíteni az önkontrollját. Pár pillanat alatt a lassú, érzéki mozgás átváltott valami vad, észveszejtően gyors mozdulatsorra. Ritmikusan mozgatta a csípőjét, a fiú fenekébe markolva, a két partját széthúzva, hogy jobban érezhessék egymást. CheonDung próbálta a karjait kiszabadítani, átkarolni Ji-Hoon nyakát, hozzábújni, a nyakába, vállába harapni, segíteni a mozgását, de nem tudott kiszabadulni. Bánta is a dolgot és nem is. Egy idő után viszont már elfeledkezett a dologról. Mikor a férfi egyik keze a merevedése köré fonódott, megszűnt létezni körülötte a világ. Csak Ji-Hoont volt képes érzékelni... azt, ami csinált, a mozdulatokat, a sóhajokat és a nyögéseket, amik pillanatok alatt töltötték be az üres szoba terét. Visszhangzottak a hangok, csilingel a fülükben egymás vágyának édes hangjai...

Ji-Hoon gyorsított a mozgásán és ezzel egy ütemben, gyorsított a keze mozgásán is, CheonDungh erekcióján. A nyakára hajolt, és durván, erőszakosan harapdálta és szívogatta a fiú amúgy is elgyötört bőrét. De ő ezt nem bánta... csak még jobban fokozta azt, amiről már azt hitte, hogy lehetetlen.

Aztán hirtelen megfeszült a teste. Remegni kezdett, a gerince mentén újra az az édes, bizsergető forróság futott végig, majd az izmai megfeszültek és egy elhaló kiáltással élvezett Ji-Hoon ujjai közé. Az idősebb férfi érezte, hogy a fiú izomgyűrűje erősen köré záródik és pár lökés után, a szorító érzés következtében a fiú nyakába hördült és ő is követte őt a gyönyör kapuiba...

Pihegve, remegve húzódott ki a fiúból és vezette fel ujjait CheonDung karjaihoz, majd kioldozva a kötelet, az elgyengült fiú szinte a karjaiba hullott. Ji-Hoon birtokló mosollyal, szinte már-már eszelős vigyorral nézte, ahogy a fáradt, pihegő fiú a karjaiban van. Azonban ő sem volt épp a legfittebb, így a földön foglaltak helyet. A hátát a tükörlapnak döntötte, ami jóleső, kellemes hűvös érzést nyújtott a számára. CheonDung pedig a hátával Ji-Hoon mellkasán „feküdt”.

– Az enyém vagy – súgta Ji-Hoon a fiú füleibe, aki felsóhajtott, és fáradtan, erőtlenül döntötte oldalra a fejét, lehunyva pilláit.