Player - VHope (2/5) +18

Cím: Player

Alkotó: Nana & Nóri

Hossz: 5

Besorolás: +18

Műfaj: Bandfic, Humor, Dráma, Romantikus

Figyelmeztetés: +18! Erotikus tartalom! Trágár beszéd! A szereplők jelleme nem egyezik a valósággal! YAOI! ULTRA PERVERZ! Szexuális eszközök (szívem szerint +20-as korhatárt dobnék ide :"D)

Összefoglalás: Hoseok és Jimin boldog párkapcsolatban élnek már hosszú-hosszú ideje, szeretik egymást, legalábbis, látszólag ez így van. Jimin már régóta Yoongi felé kacsintgat és viszonyt is folytat vele Hoseok háta mögött, és miután ez Hoseok tudomására jut, már csak valamilyen szintű dacból is viszonyt akar folytatni Taehyunggal, aki már az első találkozásuk óta szerelmes belé. 

Hozzáfűzés: Itt is a folytatás. :) Nagyon, nagyon, nagyon, nagyon, nagyoooooooon perverzre sikeredett az első fele. Úgy... hát, úgy töményen. Reméljük, hogy senkit ne rémisztünk el ezzel és azt is reméljük, hogy tetszeni fog nektek. ^^ Jó olvasást! :D

Nóri írja Hoseokot!

Nana (én) írja Taehyungot!

Taehyung

Hihetetlenül szenvedélyes volt, ahogy tánc közben kezdte masszírozni a csípőmet, majd lassan kezdte felfuttatni ujjait a testemen, s mikor ez már nem volt elég neki, akkor a pólóm alá nyúlt, végig húzva ujjait a bőrömön, közben pedig folyamatosan éreztem, ahogy az ölét a fenekemnek dörgöli, ami szinte mindig egy halk sóhajt, vagy egy nyögést erőszakolt ki belőlem.

Halkan a bőrömre morrant, majd finoman végig vezette ajkait a nyakamon és megharapdálta fogaival a felületet, amire halkan felnyögtem, és megremegett a testem.

– Ne hagyd abba a táncot – súgta a bőrömre, felvezetve ajkait a nyakamon, az orrával együtt, ami lágy borzongást váltott ki belőlem. Beharaptam alsó ajkamat és próbáltam a zene ütemére mozogni, de úgy, hogy közben ingerelt, annyira nehéz volt... hihetetlenül élveztem, hogy ilyen erotikus, és bevallom őszintén, volt részem erotikus, szenvedélyes dolgokban már, de még egyik sem volt ilyesmihez fogható.

Hoseok túl szenvedélyes. Mi vitte vajon Jimint arra, hogy megcsalja Yoongival? Vagy talán Hoseok csak addig jó, amíg szenvedélyes? Amíg meg akar szerezni valakit, aztán minden más lesz? – Gondolataimat az szakította félbe, hogy az említett férfi a mellbimbómra csípett, ami szabályos nyögést csalt ki belőlem. Fejemet rögtön hátravetettem.

– Hé! Ne lustulj! Tánc van – kuncogta a fültövembe, a csípőjét erősen nekem dörgölve.

– Elég... nehéz, ha ingerelsz közben – szuszogtam, a fenekemet erősen hátra nyomva, körözve egy keveset férfiasságán, mire a fülembe nyögött, erősebben csípve jobb mellbimbómra.

Felszusszantottam, majd egy határozott mozdulattal kiszakadtam a karjaiból és az alsó ajkamba harapva fordultam felé, végig mérve. Megvont szemöldökkel nézett rám. Táncot akar? Megkapja.

Odalépkedtem hozzá, folyamatosan mozgatva, tekergetve a csípőmet, majd mikor elértem a testét, végig simítottam ujjaimmal a mellkasán, egy percre sem állva meg mozdulataimban, közben pedig folyamatosan, lassan ereszkedtem le guggolásba. Végig húztam ujjaimat a hasán és a csípőjén is, majd a combjain, miközben a nadrágjára leheltem, félig lehunyt szemekkel. Hallottam, hogy felsóhajtott, azonban én nem terveztem többet tenni, csak lassan felegyenesedtem, ragadozó tekintettel nézve a szemeibe, s mikor felértem kezemmel a nyakához, erősen a két oldalára fogva húztam magamhoz, azonban nem csókoltam meg, ajkaim épp, hogy csak súrolták az övéit. Éhesen, erotikával fűtött szemekkel néztem az övéibe, s ahogy végig nyaltam ajkaimon, lágyan megsimogattam alsó ajkát a nyelvemmel, majd mintha mi sem történt volna, hátat fordítottam, csábos vigyorral nézve vissza rá a vállam mögül, önelégült félmosollyal, ugyanis teljesen el volt vörösödve.

– Csak nem zavarba hoztalak? – vigyorogtam, beharapva az alsó ajkamat, vállam felől nézve rá, huncut szemekkel.

Hoseok

Őszintén, de, baromira zavarba hozott. Nem gondoltam volna, hogy Taehyung is lehet ennyire szenvedélyes. Vagyis úgy értve, hogy mer kezdeményezni, mer olyan dolgokat csinálni, amilyeneket általában én csinálnék, csak nem ilyen ribancosan. Ez hihetetlenül tetszik. Olyannyira, hogy elmondani nem tudom. Megnyalom ajkamat, ahogy végig nézek rajta, ahogy szabályosan riszálja a seggét, hogy a vizéhez sétáljon. Reszketeg sóhaj hagyja el az ajkaimat, érzem, ahogy a bensőmet végig égeti az a vágy, amit ha nem engedek ki felé, biztos, hogy darabokra tép.

– Nem vártam, hogy megmered ezt a fajta közeledést lépni – mondom rekedtes hangon, miközben lassan felé sétálok, azzal hátulról átölelem, közel húzva magamhoz a vékony testét.

– Tartogatok még meglepetéseket – mosolyog hátra rám, aztán beleiszik az üvegbe. Ajkaimmal ismét a bársonyos bőrét kezdem el csókolgatni a nyakán, ujjaimmal ismét a pólója alá nyúlok, hogy szabadon érinthessem a forró testét.

– Helyes. Mutass meg nekem mindent – suttogom a bőrére, ölem pedig a fenekének lököm, majd szorosan hozzá dörgölöm, hogy megmutassam neki mit váltott ki belőlem a kis műsora. Kőkemény vagyok. Halkan felnyög, míg én a bőrére morranok.

– Nem megy az úgy – nyög fel, miközben már az aprócska mellbimbóját csippentem az ujjaim közé, majd gyengéden megmorzsolgatom azt. Azonnal felnyüszít, fenekét is az ölemnek tolja.

– Dehogynem – kuncogom, azzal elhúzva az asztaltól, vissza kivezetem a táncparkettre. – Csak tedd, amit érzel – suttogom a fülébe, azzal magam felé fordítva, azonnal az ajkaira tapadok a sajátommal. Szenvedélyesen csókolom és derekánál fogva magamhoz húzom, olyan szorosan, hogy ölünk összeérjen. Mind a ketten felsóhajtunk, majd felnyögünk, amint elkezdek mozogni a zenére, ami immár egy lassabb, de még is érzelemmel túlfűtött darab. Ösztökélem, hogy ő is mozogjon, táncoljon, amit szerencsére azonnal megtesz. Folyamatosan egymás szájába vagy ajkára nyögünk és sóhajtunk. Hihetetlenül élvezem. Azonban tartogatok még neki meglepetéseket. Miként a zene is egyre mélyebb, érzelmesebb ritmusba és hangulatba megy át, én is azonnal átveszem azt az erotikát és szenvedélyt. Csípőnket megállás nélkül mozgatjuk, ingerelve ezzel magunkat, közben ujjaim ismét a testén simítanak végig. Bejárva a mellkasát és az oldalát, a derekát, csípőjét, sőt még a fenekét is. Ahol csak érem, úgy simítok végig rajta, addig, mígnem újra a ruhája alá férkőzök ujjaimmal, azonban, ahogy simogatom testét, pólóját úgy simítom egyre feljebb rajta, ezzel egyre több szabad bőrfelületet fedve fel a számomra. Ajkaimmal ismét az ő dús ajkait kényeztetem, mígnem elengedem azokat és picit a derekán pihenő kezemmel, arra ösztönzöm, hogy feszítse ívbe hátát. Fejét hátra veti, csípője teljesen az enyémnek feszül, mellkasa kidomborodik, így én szabadon csókolok végig a szabad bőrfelületen. Elidőzöm a mellbimbóján, majd ahogy lejjebb engedem a derekát tartó kezem, ő úgy kerül egyre lejjebb, azonban úgy válik elérhetőbbé a hasa az ajkaimnak. Most úgy nézünk ki, mint amikor a tangóban a férfi hátra engedi a nőt, aki szinte fekszik a karjaiban. Hangos nyögést hallat a csókjaimra, amiket ameddig csak tudok végig vezetek a hasán, majd nyelvemet kidugva, vissza vezetem azt a mellkasáig, apró nyálcsíkot húzva a bőrére. Táncunk egy pillanatra sem áll meg. Még akkor sem, amikor leveszem pólóját – miután persze egyenesbe húzom a testét –, ezáltal teljesen fedetlenné téve a felsőtestét, melyet újabb csókokkal halmozok el. Az biztos, hogy ezt a táncórát örökre az emlékeibe vési. Úgy megtanítom, mint még soha senkit.

Taehyung

Lelkiismeretesség? Azt sem tudom, mi az. Jelen esetben tényleg nem tudom. Minden kiszállingózott a fejemből, csak Hoseok maradt, az a túlfűtött, erotikus, szenvedélyes tánc, azok a mozdulatok, amiket csinált ő és én is. Egyszerűen megszűnt létezni a világ és úgy éreztem, ha most nem kapom meg, meg fogok őrülni. Szabályosan be fogok golyózni. Nem tudom, hogyan lehet valaki ennyire őrületes, de... de ő az. Képes úgy felcsigázni, ahogy még soha senki nem tette, pedig pár évvel ezelőtt rendszeresen volt nemi életem, de még egy nő sem volt képes elérni azt, hogy pusztán csókokkal és mozdulatokkal elérje azt, hogy teljesen beinduljak.

Mintha Hoseok mindig is ismerte volna a testemet, a vágyaimat... ez egyben hihetetlenül jó és ijesztő érzés.

Felnyögtem, mikor megharapta a mellbimbómat. Rögtön a tincsei közé fűztem ujjaimat, majd határozottan ellöktem magamtól, erősen beharapva alsó ajkamat. Elvigyorodott, miközben végig mérte fedetlen felső testemet. Ha én félmeztelen vagyok, úgy illik, ha ő is az lesz. Halk szusszantások közepette léptem hozzá közelebb, majd a nadrágja korcába fűztem ujjamat, úgy húzva magamhoz csípőjét. Ölünk erősen összedörzsölődött a hirtelen rántástól, amit nadrágján végeztem, amit egy hangos nyögéssel nyugtázott. Csak az villogott a fejeben, hogy folyamatosan ezt a meglepett nyögést akarom hallgatni, egész nap, végig a “túlóra” alatt.

Éhesen néztem rá, majd elengedtem ujjaimmal a nadrágját, folyamatosan körözve csípőmmel, hogy ingereljem teljesen merev férfiasságát, ujjaimmal pedig rögtön befurakodtam a pólója alá, majd hátravetettem a fejemet egy mély, erotikus nyögés kíséretében, lehunyva a szemeimet, mikor végig simítottam izmos, kockásra dolgozott hasfalán, néhol kissé erősebben megmarva bőrfelületét a rövid körmeimmel. Halkan felmorrant, jólesően és kissé hevesen, én azonban nem hagytam abba munkálataimat, csak tovább simogattam, karmolásztam a bőrét, egészen fel a mellkasáig, ezzel a mozdulattal együtt gyűrve fel rajta a pólót, s mikor már a nyakáig ért a textilanyag, határozottan emeltem le róla, kibújtatva belőle.

– Megőrjítesz – szuszogta, mikor ránéztem. Huncut vigyorral megnyaltam az ajkaimat, s mikor sikeresen végig simítottam a puha párnácskáimon a nyelvemet, beharaptam az alsót, lassan elengedve azt, mélyen, végig a szemeibe nézve, viszont mikor felém hajolt, hogy megcsókoljon, csak erősen a hajába martam bal kezemmel, hátra rántva a fejét. Fájdalmasan nyögött fel az érzésre, ahogy kicsit erősebben húztam meg a nyakát, viszont oldalához sétáltam és rögtön végig nyaltam ádámcsutkáján, erősen markolva a tincseit, megfeszítve a nyakán lévő izmokat. Végig harapdáltam és nyalogattam a bőrét egészen a füle tövéig, hogy ott megharapdáljam a cimpáját.

– Mit szerettél volna, édes? – búgtam férfias, erotikus hangomon a fülébe a szavacskákat, másik kezemmel az alhasát cirógatva, továbbra sem engedve el a haját. – Hm? – kérdeztem búgó hangon, megharapdálva a cimpáját, kissé hátrább feszítve a fejét, majd nadrágjába csúsztattam az ujjamat, de véletlenül sem érintettem meg merevedését, csak a takarásban lévő alhasát cirógattam végig a körmeimmel.

Hoseok

Hangosan felmorranok, ahogy érzem ujjait az alhasamnál tevékenykedni, plusz amilyen hevesen tépi a hajam, esküszöm, olyanra fog késztetni, hogy egy hétig nem fog tudni járni. Ah, kurvára meg akarom dugni.

– Hm? – ismétli meg a kérdést, közben jobban hátra rántja a fejem. A végén hátra töri a nyakam, már levegőt venni is nehezebb. De kurvára tetszik. Szélesebben elvigyorodom, aztán csípőmet picit előre tolom, jelezve neki, hogy érintsen meg. – Nem hallom, Hoseok – sziszegi a nyakamra, amit megcsókol, majd ádámcsutkámat gyengéden megharapdálja, ami persze érzékeny. Nyelek egyet, már amennyire tudok.

– Csókolj meg – mondom halkan, ekkor megérzem leheletét az államnál, ahogy feljebb hajol hozzám.

– Szerinted, megérdemled? – kérdezi halkan, ujjával pedig végig simít az alhasamon, egyre lentebb és lentebb, viszont a kőkemény férfiasságomhoz nem ér hozzá. Ha így fog szórakozni, istenesen megbüntetem!

– Azt hiszem igen, ugyanis úgy állsz, mint a cövek – válaszolom, majd felmorranok, előre tolva a csípőmet. – És ne húzd tovább az agyam, különben nagyon megjárod! – sziszegem, de ahogy lenézek rá, azt látom, ahogy vigyorog. De olyan vigyort enged meg magának, amiről már tudom, hogy nem igazán hatja meg a dolog. Szar ügy, neki lesz rosszabb. Na jó, mégsem, nem bántanám. Soha nem bántanám őt, meg persze mást sem.

– Megjárom? Miért is? – kérdezi, majd elneveti magát.

– Azért, mert úgy megbaszlak, hogy nem lesz olyan porcikád, ami ne sajogna utána – válaszolom, halálosan komolyan gondolva.

– Ugyan – neveti, aztán felmorranok, mikor épp, hogy csak végig simít a farkamon, de annyiban is hagyja. Kihúzza nadrágomból az ujjait, aztán felvezeti azt a mellkasomra. Felsóhajtok, közben érzem, ahogy a türelmem egyre jobban kezd elfogyni. Én dominálok, nem ő!

– Nem hiszel nekem? – kérdezem.

– Nem – válaszolja egyszerűen, de mielőtt bármit is tehetne, elkapom a hajamat markoló kezét és elhúzva azt tőle – igaz, hogy ez a hajamba kerül, de sebaj –, azonnal magamhoz húzva, szenvedélyes, vad csókra hívom. Kezét elengedve, azonnal a fenekére markolok mindkét kezemmel. Azonban, mielőtt bármit is tehetne, elengedvén, meglököm így a kemény padlón köt ki egy halk nyögés kíséretében. Ha kell, itt dugom meg a földön! Azonnal fölé mászom és szenvedélyesen csókolva tovább ajkait, ölemet folyamatosan az övének lököm, mintha csak benne mozognék. Azonnal felsóhajt alattam, csípőjével is fellök, amitől mind a kettőnkből egy hangosabb nyögés szakad fel. Érzem, ahogy ujjaival a hajamba túr, azonban nem engedem, hogy bármennyire is ő irányítson. Kezére fogok, majd a feje mellé szegezem mind a kettőt, így tartva magam felette, ahogy csókolom és persze, ahogy mozgok rajta.

– Most megmutatom neked, hogy mit kap az, aki nem hisz nekem – húzódik ördögi vigyor az arcomra, majd a földön heverő pólóért nyúlva, ülőpozícióba húzom a másikat, aztán kezeit hátra fogva, összekötözöm őket a fekete ruhadarabbal. Több sem kell, hogy vissza fektessem a kemény padlóra, aztán ajkaimmal fedezzem fel a testének minden egyes porcikáját, nyelvemmel pedig megízlelem bőrét, ahol csak érem. Ujjaim eközben már is a nadrágjától szabadítják meg, mígnem egy alsónadrágban fekszik alattam, ami eltakarja a kőkemény hímtagját. – Ismered a Kamasutrát, kicsi TaeTae? – kérdezem halkan, végig nyalva péniszén a ruhadarab takarásában, hogy most én kergessem őt az őrületbe. Esküszöm, hogy agyon szeretgetem a farkammal. Úgy megdugom, de úgy... kis szemtelen görcs! De tetszik... megtartom. Nem fogom elengedni, soha!

Taehyung

– Hogyne ismerném – néztem fel rá kissé szúrósan. – Mi van vele? – kérdeztem halkan, viszont mikor újra megnyalta a férfiasságom a textilen keresztül, halkan felnyögtem, megremegve. Így is eléggé fel voltam csigázva, hát még most... szinte remegtem azért, hogy tegyen velem valamit, ráadásul tetszett, hogy a fejem felé voltak kötve a csuklóim. Valamiért tetszett, hogy kiszolgáltatottá tett, tetszett, hogy most tényleg erősen dominált felettem.

Nem vagyok normális, ez szent biztos.

– Csak kérdeztem – kuncogta, finoman megszívogatva merevedésemet a boxeromon keresztül, mire halkan felsóhajtottam, hátravetve a fejemet, kissé erősen beütve azt a padlóba. Hihetetlen, amit csinál. – Mennyi pózt ismersz, hm? – kérdezte halkan, újra megszívogatva a férfiasságomat az anyagon keresztül.

– E-elég sokat – sóhajtottam, beharapva az alsó ajkamat.

– Helyes – kuncogta, majd kicsit felemelkedett rólam, és az alsóm korcába akasztva az ujjait, lassan leemelte rólam azt, és félrehajította.

– Nem hiszem, hogy itt kellene csinálnunk – súgtam, felnézve rá. – Mégis csak itt táncolunk, nem igazán... – A szavamba vágott.

– Tudod, hányszor dugtam meg itt Jimint órák után? – nézett fel rá, a férfiasságomra lehelve. Nyeltem egy nagyot.

– Nem vagyok rá túlzottan kíváncs... ah! – nyögtem fel hangosan, mikor elnyelte a merevedésemet, s szinte már éreztem, hogy a torkánál vagyok. Megremegtem egész testemben, mikor hatalmasat szívott rajtam, a lábaimat pedig erősen felhúztam, széles terpeszbe, haloványan remegve a gyönyörtől.

Lassan mozgatta rajtam a fejét, miközben az ujjait a bejáratomhoz tolta, majd rögtön éreztem, hogy kettőt tol belém. A fájdalomtól felnyöszörögtem, azonban olyan hévvel és érzékkel szívogatta és nyalogatta a merevedésemet, hogy nem sokáig voltam a fájdalom tudatában. Rövid idő után még élveztem is.

– Miért... egyszerre kettőt? – lihegtem, mire felnézett rám, elválva tőlem.

– Mert sietek vele. Nem ezen van a lényeg. Nagyon nagy izomlázad lesz – kuncogta, mozgatva bennem az ujjait. Halkan felnyögtem, értetlenül nézve rá.

– Évek... óta nincs... csak ritkán – szuszogtam, beharapva az alsó ajkamat. Hogy lenne már izomlázam, mikor a folytonos tánctól sincs?

Hoseok

– Majd most lesz – kuncogom, miközben újra elkezdem szopogatni a merevedését. Addig fogok játszani vele, mígnem beleőrül. Látni akarom ahogy zihál a kielégülésért, látni akarom, ahogy testén lefolynak azok a gyémántcseppek lehullva a padlóra, ott hagyva a nyomát ennek a napnak. Látni akarom az arcát, miközben azért könyörög, hogy kielégítsem. Látni akarom azt a kifejezést is, amikor eléri a gyönyör hulláma. Aztán, nem utolsósorban hallani akarom a sikolyát. Az élvezettel teli sikolyát.

– Ne viccelj – kuncogja, de hamar felnyög, amikor mélyebbre tolom benne ujjaimat.

– Én nem viccelek – sziszegem makkjára, amin végig nyalok. Megremeg azonnal, fejét is hátra veti, majd mikor ismét ajkaim közé fogadom, gyorsítok a tempón, azonban nem áll szándékomban elengedni. Ujjaimat feljebb tolom, megkeresve a prosztatáját, amit azonnal masszírozgatni kezdek. Több sem kell neki, hogy úgy nyüszítsen fel, mint egy kutya. Persze, mikor pont elélvezne, megállok a szopásában, ujjaimmal pedig egy ponton megállva folyamatosan ingerelem ezzel. Csak nyomom azt az aprócska pontot, de ő már is úgy reagál, mintha ez egy tortúra lenne. Bár, az is. Felvinnyog, csípőjét is megemeli, tekergeti, hátha sikerülne neki elérni azt, hogy tovább mozgassam benne ujjaimat, de nem. Nem engedek. Ma nem. Megmutatom neki, hogy a teste úgy ugrál, ahogyan én fütyülök.

– Mi a baj? Szeretnél valamit? – kérdezem, amire a válasz egy éles vinnyogás, mellkasát is kidomborítja nekem. – Gondolom – nevetem, azzal a harmadik ujjamat is csatlakoztatom az előző kettőhöz, majd ollózni kezdek benne, hogy megfelelően kitágítsam. Igaz, hogy ez a második alkalma, de attól még fájhat neki, azt pedig nem akarom.

Rendesen elidőzöm a bejáratánál, közben folyamatosan a számmal kényeztetem, többször is kisodorva őt az orgazmus határára, de mindig akkor állok meg, mielőtt eldurranna. Ilyenkor mindig egy elégedetlen, éles vinnyogást hallat, vagy épp elküld a kurva anyámba. Már ezért megéri tovább “kínozni”, mert így beszél velem. A hyungja vagyok. Velem nem beszélhet így. Anno Jimint is így szelídítettem meg. Hát, most itt az ideje TaeTaet is betörni. Amint kihúzom belőle ujjaimat és számból is kiveszem, szinte már vérvörös makkját, vigyorogva húzódom el tőle.

– Ne hagyj így... már nem bírom... kérlek – nyöszörgi, de nem hatnak meg a szavai.

– Az előbb még nem ezeket mondtad. Azt hiszed, hogy elfelejtettem? – kuncogom, majd a táskámhoz sétálva, kiveszek belőle egy tubust. – Viszont, gyereknap van, ezt imádni fogod – mutatom fel neki, hiszen az elsőnél mondhatni szárazon hatoltam be. Csoda, hogy megszokta a végére és el tudott menni.

– Azh, mi? – szuszogja, amit megmosolygok. Csendben végig nézek a kiszolgáltatott testén, ami annyira gyönyörű. Testén már kezdenek gyöngyözni az izzadtságcseppek, ajkai kiszáradtak, amiket folyton nyalogatnia kell. Ahogy a lábait széttette és látom a kis nyílását meg-meg remegni, hogy kérje a folytatást, hatalmas vigyort eresztek meg magamnak. A vágya pedig, mindjárt szétdurran, annyira várja már, hogy foglalkozva legyen vele.

– Síkosító – válaszolom röviden, aztán már is nyomok az ujjaimra belőle, és a nyílásához helyezve ujjaimat elmerítem benne őket, jól bekenve kívül-belül. Hallom a sóhaját, ahogy gondolom érzi, amint ujjaim szinte akadálytalanul siklanak benne ki és be. Lassan lehajolok hozzá és megcsókolom azokat a dús, kiszáradt ajkakat. Közben én is teljesen levetkőzöm, azzal bekenve a férfiasságomat, elhelyezkedem a lábai között. – Mint mondtam, holnap nem tudsz majd megmozdulni – sziszegem ajkára, aztán egy határozott mozdulattal elmerülök benne tövig. Fejét azonnal hátra veti, ajkai elnyílnak egymástól, szemei is fel-fel akadnak a hirtelen érzéstől. Biztos vagyok benne, hogy ezek után jobban élvezi majd ezt, mint az elsőnél. Lassan elkezdek benne mozogni, ujjaimat is a merevedésére fonom és fel-le mozgatom rajta őket. Persze, látom rajta, ahogy a fájdalomtól picit eltorzult az arca, de az hamar elmúlik, ahogy egyre jobban kezdi érezni azt a kéjt, amit eddig is. Folyamatosan döfködöm őt, csípőmmel gyorsítok a tempómon, ujjaim tempóján is szintén, azonban... ismét eljátszom az én kis szemét játékomat. Mielőtt elmenne, megállok, így ő azonnal egy tiltakozó kiáltással válaszol. Imádom a hangját. Kihúzódom belőle, aztán várva egy picit, hogy én is lenyugodjak, felhúzom őt a padlóról, aztán már is beállítom a kutyapózba, hogy most úgy hatoljak belé. Ezután megmutatom neki a hajlékony pózokat. Ha azoktól nem lesz izomláza, akkor semmitől.

Taehyung

Alig bírtam a hangomat visszafogni. Egyszerűen azt hittem, hogy megbolondulok, olyan hihetetlenül jó szögben mozgott bennem és mikor végre elmentem volna, ő csak megállt és egy szemvillanás alatt megfordított, mag négykézlábra húzott, szinte kierőszakolva, hogy pucsítsak neki, aztán belém csapta magát. Hangosan felvinnyogtam, mikor tövig merült bennem, majd ujjaival végig simított a csípőmön és a remegő combjaimon.

– Feleslegesh... kínoznod... te sem fogod sokáig bírni – nyögtem halkan, lehajtott fejjel, próbálva magam tartani, azonban a remegő kezeim és lábaim eléggé megnehezítették a feladatomat. Szinte mindig össze akartam csuklani és hatalmas önerő kellett ahhoz, hogy ne boruljak el a földön.

– Nem tudsz te még pár dolgot, kicsi TaeTae – súgta, miközben erősen megmarkolta a csípőmet, majd durván megmozdította a csípőjét. Felnyögtem és megvonaglott az egész testem. Elismételte ezt a mozdulatot újra és újra, míg nem megtalálta az érzékeny pontomat a testemben. Szabályosan megvonaglottam, teljesen feltoltam neki a fenekem, amennyire csak tudtam, még mozgattam is a csípőmet, azonban ő nem igen akart gyorsítani. Ki-ki húzódott belőlem, majd erősen visszalökte magát belém, folyamatosan abban a szögben, hogy mindig eltalálja bennem azt a pontot.

Megőrülök! Komolyan mondom, hogy megőrülök!

– Kérlek – nyöszörögtem, ökölbe szorítva ujjaimat, azokon támaszkodva.

– Mire? – kuncogta lihegve, újra erősen belém vágva merevedését, mire hangosan felnyüszítettem, összeszorított szemekkel. Folyamatosan megrándult az alhasam, ráadásul a prosztatám ingerlése folyamatosan olyan érzést váltott ki belőlem, mintha mindjárt elmennék, pedig tudtam, hogy ennyitől az még lehetetlen. Azt hittem, belebolondulok, és ő nem akarta megadni nekem azt a löketet, hogy elélvezhessek végre. – Hidd el... én sokáig fogom bírni – nyögte pihegve, megsimítva a combomat egyik kezével.

– Kétlem – szuszogtam, ködös szemekkel nézve magam elé, közben pedig próbáltam a lehető legerőteljesebben rászorítani merevedésére, és nyögéséből ítélve ez sikerült is. Finoman leeresztettem a felsőtestemet, teljesen feltolva neki a fenekemet, finoman körözve a csípőmmel, mire mélyen felnyögött, a csípőmre marva ujjaival. A fejemet kissé oldalra fordítottam, majd úgy néztem hátra rá, folyamatosan körözve a csípőmmel.

Hoseok

Imádom, hogy ennyire biztos magában, de amikor lerombolom ezt nála, akkor megszűnik a világ és jön a morci az ellenkezés az újabb harc, hogy meghódítsam. Ah... de még mennyire, hogy meghódítom. Bár... lehet nem kéne véglegesen, mert a teljesen meghódított emberek nem biztos, hogy érdekesek lesznek, bár... Taehyung sosem unalmas. Ezt megtanultam ezalatt a kis idő alatt.

– Uuuhhh – hallom az elnyújtott nyögést, mikor tövig megállok benne, folyamatosan ingerelve benne így a gyenge pontját. Egész testében remeg, rózsaszín kis nyílása pedig folyamatosan a farkamra szorít, hogy ösztökéljen a további mozgásra, de nem fog menni neki. Természetesen egy hangos nyögést így is hallatok miatta. Tenyeremmel végig simítok a kívánatos fenekén, amit annyiszor lefogdostam már a kamerák előtt. Úgy remeg a segge a kezemben, mintha árammal sokkolnák. Nem csoda, azért csak nem hagyom elélvezni, de nem is baj. Tenyerem lesimít fenekéről a férfiasságára, amin végig simítva újabb vad remegést váltok ki, majd újabb vinnyogást. Elvigyorodom azzal ismét a fenekén simítok végig, aztán mindkét kezemmel a feneke két partját széthúzva, úgy mozgok benne lassan. Persze, továbbra is próbálja a csípőjét tekergetni, de nem engedem. Az érzéstől azonnal nyöszörögni és nyögdécselni kezd. Úgy érzem, ha így folytatom megint hamar elérem azt, hogy mindjárt elélvez, így mindent abba hagyva, végül kihúzódom belőle.

– Neh! Hobih – vinnyog fel, fejét is vadul megrázva. Rózsaszín kis nyílása folyamatosan megremeg a lábairól és karjairól nem is beszélve. Elkuncogom magam, aztán ismét a táskámhoz lépek és kiveszek belőle egy apróságot, majd még egyet, amit gondosan elrejtek előle. Nem kéne, hogy még ezt lássa.

– Mit szeretnél? – kérdezem, miközben a kis szerkezetet gondosan bekenem a síkosítóval.

– Engedjh... elmenni... kérlek...– nyöszörög kétségbeesetten, de válasz helyett, csak a hátára fordítom és lehajolva hozzá, azonnal megcsókolom. Szinte kétségbeesetten viszonozza azt, így míg nem figyel, rásimítok a farkára, azzal, ahogy elengedem ajkait, lenézek és a kis fémrudacskát egyenesen makkjának a nyílásába dugom, olyan mélyre, amennyire azt kell. Ezzel szinte teljesen meggátolom abban, hogy elélvezzen. Mire nem jó a penis plug. Ám, ami utána jön, kíváncsi leszek a reakciójára.

Taehyung

Hangosan felvinnyogtam, mikor éreztem a farkamban, igen, a farkamban azt a hideg fém csövet. Megvonaglott a testem egy pillanatra, ugyanis borzasztóan hideg volt, amellett pedig egy kicsit kellemetlen és fájt is. Felnyöszörögtem, majd összeszorított szemekkel kaptam Hoseok vállába, ő pedig kuncogva bújt közelebb hozzám, majd aprókat szuszogva csókolgatta meg az ajkaimat.

– Hamar megszokod, ne aggódj – kuncogta, mire felnyüszítettem és a hátába martam ujjaimmal.

– Mi ez? – kérdeztem halkan, megremegve, mikor végig simított a férfiasságomon. Hangosabban kezdtem el zihálni, ugyanis pár érintés elég lett volna ahhoz, hogy elmenjek, és ő éppen, hogy csak érintett. Meg fog őrjíteni ma... meg fog bolondítani, ez biztos.

– Penis plug. Jó kis szerkezet – kuncogta a számra, miközben felültetett. Halkan felsóhajtottam és mikor megláttam a merevedésemet, elvörösödtem. Most már tudom, hogy mi ez... még is, honnan van neki ilyenje?!

– Vedd le! Ne szórah! – nyögtem, mikor elkezdte mozgatni rajtam a kezét. Elnevette magát, és egy kis idő után abba hagyva a tevékenységét, leült a földre, majd elkapott a derekamnál fogva és magához húzott, majd az ölébe kapott. Elvigyorodott, és ahogy az ölébe húzott, lassan felemelt, és egy pillanat alatt a merevedésére húzott. Szó szerint rá húzott a farkára. Felvinnyogtam, és abban a szúrásban a vállára martam ujjaimmal, hátravetve a fejemet. Tényleg meg fogok bolondulni. Már sírni tudnék attól, hogy elmehessek végre, de nem! Nem... sőt! Ahogy mozgatott magán, szabad kezével ingerelte a férfiasságomat és akármennyire volt jó, akárhogy vonaglottam, akárhogy szenvedtem, egyszerűen nem tudtam elmenni.

A vérnyomásom már az egekben volt, a pulzusomról nem is beszélve és akárhogy, bárhogy erőlködtem, nem sikerült. Már könnyeztek a szemeim, sőt, pár csepp ki is szökött mindkét szemem sarkából.

– Csak légy jó fiú és életed legnagyobb orgazmusát kapod – szuszogta a számra, leállítva a mozgását és a sajátomat is, erősen tartva merevedésén, a számat harapdálva.

– Ez kín... kínzáhsh – nyöszörögte, ködös szemekkel, könnyes pillákkal nézve rá, teljesen kipirult arccal. – Vedd le – szuszogtam, remegve, mint a nyárfalevél.

– Nem fogom – vigyorgott, végig simítva a gerincem mentén. – Helyette kapsz valamit.

– Mit? – nyögtem, reményvesztetten. Rosszat sejtek. Nagyon rosszat.

Hoseok

– Már is megtudod – vigyorgom, végig csókolgatva a száját, majd az arcát, egészen fel a könnyeiig, amiket lecsókolok a bőréről. Annyira gyönyörű és ez a kéjes, kétségbeesett talán szenvedő arc. Amint ajkaimmal lejjebb haladok, végig nyalom a nyakát, egészen le a kulcscsontjáig, majd a vállgödréig, ahol megszívom bőrét, majd vállát megharapdálom.

– Nem akarom – szuszogja fejét hátra vetve. Ujjaimmal ismét végig simítok a merevedésén, aztán újra magamra húzva úgy mozgatom magamon, de aztán elengedem, hogy kapaszkodjon meg bennem és úgy mozogjon.

– Akarod – mosolygom, aztán hátra dőlök, megtámaszkodom hátul a tenyereimen és várom, hogy a farkamra húzott Taehyung elkezdjen mozogni. Persze, én sem bírom már úgy, ahogyan terveztem, de nem baj, megéri. – Most pedig, mozogj. Látni akarom, ahogy tövig meríted magadba a farkamat! – sziszegem a túlfűtött, erotikus szavakat. Aztán, több sem kell. Azonnal elkezd mozogni, gondolom már azt sem tudja, hogy hol van, egyszerűen csak van és csinálja. Egyszerűen nem akar már mást, mint kielégülni, amit megértek, de nem kapja meg addig, míg azt nem mondtam, hogy elég lesz. Imádom, ezt az egészet, imádom, ahogy reagál, ahogy meglovagol és ahogy testén végig gördülnek az izzadságcseppjei, ahogy arcát figyelve lerí róla, hogy bizony a határán van, de még is nem tud mit csinálni.

– Jó fiú, ahh! – nyögök fel élvezettel a hangomban, viszont mielőtt én mennék el, a csípőjére fogva, lenyomom őt a farkamra egészen a tövéig. Azonnal felvinnyog és fejét hátraveti türelmetlenül. – Most jöjjön a meglepetésem – kuncogom, így amint leemelem magamról, ismét beállítom a kutyapózba, de szerencsétlen alig bírja már tartani magát. Keze-lába remeg, a fenekéről nem is beszélve, amire azonnal rácsapok. Meglepetten és hangosan nyög fel erre.

Lassan elhúzódom tőle, aztán a vibrátoromra fogok, ami a hátam mögött pihent. Jól bekenem azt is a síkosítóval, majd lehelyezem azt a földre, de mivel nem figyel, így újra felhúzom, egyenesen a vibrátor fölé igazítva.

– Mi az már? – szuszogja, aztán egy egyszerű mozdulattal, a vállainál fogva lenyomom őt, ráültetve, hagyva, hogy elmerüljön benne a kéjt biztosító tárgy. Torkából egy meglepett, szintén kéjes kiáltás szakad fel, amit megnevetek.

– Jól van, most pedig lovagold meg ezt. Hogy jobbá tegyem neked. – Odanyúlok és bekapcsolom a szerkezetet, ami azonnal rezegni kezd benne. – Látni akarom, ahogy megbaszatod magad egy vibrátorral!

Taehyung

Fel akartam kiáltani, valami dühöset, obszcén marhaságot, de egyszerűen nem tudtam. Belém rekedt minden szó, mikor tövig nyomott a vibrátorra, s mikor bekapcsolta azt, azt hittem, hogy menten megőrülök. Eleinte nem is voltam képes mozogni, mert maga a rezgés is akkora ingert nyújtott, hogy se kép, se hang, egyszerűen megszűnt a világ körülöttem.

Hirtelen éreztem, hogy Hoseok az ajkaimra kap, miszerint elém csúszott, kitérve a hátam mögül. Éhesen kapott az ajkaimra, végig simítva a testemen, ahogy a saját lábaimon ülve remegtem, bennem a vibrátorral, ami folyamatosan rezgett, magas fokozaton. Alig láttam magam előtt... egyszerűen akármennyi ingert kaptam, nem tudtam elélvezni, ez pedig már az őrület határaira terelgetett. Ha nem kapom meg a beteljesülést, biztos, hogy végem lesz.

– Tetszik, hm? – simított merevedésemre, mire felnyüszítettem, hátrafeszítve a fejemet, eltátva az ajkaimat. Elkuncogta magát, és nyelvét kidugva a szájából, lassan átvezette az enyémbe, miközben szabad kezével a hajamba markolt. Éhesen, kéjsóváran csókolt, egyre mélyebbre és mélyebbre tolva nyelvét a számba, vad, erotikus táncba hívva a nyelvemet. Próbáltam felvenni a tempót vele, de annyira nem tudtam... az a sok inger, a bennem lévő vibrátor, a kezében izgatott merevedésem, ahogy csókolt és simogatott... egyszerűen túl sok volt. Már patakokban folytak a könnyeim, természetesen, nem a fájdalomtól, hanem attól a kíntól, ami felgyülemlett a testeben. – Édes – kuncogta, lecsókolgatva a könnyeimet. – Nem megy? – szuszogta a számra, én viszont képtelen voltam reagálni. Csak pihegtem és lihegtem, remegő tagokkal, ködös, fátyolos szemekkel.

Újra elkuncogta magát, majd mindkét kezével a csípőmre fogott és elkezdett mozgatni a vibrátoron. Felnyöszörögtem és a karjaira martam ujjaimmal, erősen karistolva a bőrét, mire felszisszent, azonban azt hiszem, nem zavarta, ugyanis vadabban mozgatott a vibrátoron.

– Próbáld egyedül... és ha ügyes leszel, akkor hatalmas orgazmusod lesz – hajolt a fülemhez, belebúgva, mire halkan felvinnyogtam, s mikor elengedte a csípőmet, és elhúzódott tőlem, remegő tagokkal mozgattam a csípőmet, folyamatosan harapdálva az ajkaimat, háta vetve a fejemet, már-már ívbe feszítve a hátamat is.

Meg fogok bolondulni... meg fogok őrülni.

Hoseok

Egy remegő sóhajt eresztek ki tüdőmből, figyelve ahogy magát kényezteti, ahogy mozog a vibrátoron, ami vadul rezeg benne. Istenem, milyen gyönyörű. Ez az arc, ez a test... elképesztően gyönyörű, más szavakkal nem is lehet illetni. Az egész megjelenése szinte megigéz és elbódít. Megnyalom ajkaimat, ahogy tovább figyelem őt. Vajon, ha utasítást adok neki, akkor megteszi? Ezt csak egy módon tudhatjuk meg.

– Taehyung – szólalok meg rekedtes hangon. Rám elemi köd-fátyolos tekintetét, de láthatóan, ő most nem létezik a mi univerzumunkban. – Miközben mozogsz, kezdd el kiverni úgy, hogy benned van még a kis játék – vigyorodom el ördögien, ő pedig lenéz magára, megállítva csípőjét egy pillanatra, de így is megremeg, ahogy a kis tárgy rezeg benne. Végül, kezét leengedve a merevedéséhez, ami szinte már lüktet a kielégülését, lassan megérinti, aztán elkezdi mozgatni rajta az ujjait. Azonnal hátra veti a fejét és felsikkant, főleg, amikor elkezd mozogni a vibrin. Elkuncogom magam, közben én is magamhoz nyúlok, de csak annyira, hogy törődjek magammal is, ugyanis mindjárt én is eldurranok, már csak a látványától is. – Jó fiúh – lehelem magam elé, azzal addig figyelem, mígnem úgy érzem, hogy elég lesz, plusz láthatóan ő sem bírja már úgy, ahogyan azt terveztem. Úgy liheg már szinte, mint egy kutya, szakad róla a verejték, nedves haja az arcába tapad, ajkai kicserepesedtek és farka egyre vörösebb és vörösebb az erek úgy duzzadnak rajta, hogy attól félek, mindjárt felrobban. Ajkaimat megnyalom, aztán odamegyek hozzá, hogy újra az ajkaira kapjak. Szinte kétségbeesetten csókol vissza, miközben még mindig a műfaszt lovagolja, mint egy hűséges és ügyes ribanc. Bár, most az is.

– Jól van, elég lesz – suttogok az ajkára, ahogy lenyúlok a készülékhez és kikapcsolom azt, majd leemelve róla, arrébb teszem, hogy végre én jöhessek, azonban, nem a hagyományos pózban. Mivel kezei még mindig meg vannak kötve, eloldozom, hogy szabad legyen, azzal elkapom a lábait és a térdhajlatát a vállamra akasztva úgy nyomulok tövig a testében. Forró péniszem megérezvén szinte felsikít, de ez még mindig nem az igazi hangja. Tudni akarom, hogy milyen az, amikor az igazi gyönyört éli át. Az igazán igazit. Miközben így dugom, folyamatosan az ajkára nyögök és gyorsítok a mozgásomon, de mielőtt én is elmehetnék, leállok, hogy egy picit elszórakozzam vele. Vajon, ha a merevedését megkínzom, hogy fog reagálni? Ismét elveszem a vibrátort, aztán bekapcsolna annak makkját már is Taehyung makkjához érintem. Ekkor szemei felakadnak és újra felsikít. Azt hiszem, most került az önkívületi állapotba. Teste vonaglik, az intenzív érzéstől pedig sikít, mint egy büdös kurva és ez hihetetlenül tetszik. A vibrátort lassan végig húzom a hosszán, hogy érezze mindenhol ezt a gyönyört. Könnyei újra patakokban folyik, remeg akár a kocsonya, hátát folyamatosan ívbe feszíti.

Végül, ismét elmerülök benne egy újabb pózra hívva őt. Miközben ő a hasán fekszik és mivel ő hajlékony, úgy húzom az alfelét, hogy háta egy erőteljes ívet zárjon be. Míg a mellkasán fekszik, feneke a föld felé néz, a merevedése pedig az egekbe mutat, míg én így hatolok a testébe, hogy továbbra is az őrületbe kergessem. Ezután még négy különböző pozitúrát veszek fel vele, mind-mind a hajlékonyságát tesztelve le, egészen addig, mígnem ismét elérkezünk a klasszikus felálláshoz. Ő a hátán fekszik, én pedig rajta, úgy mozogva benne. Elvigyorodom az arcán, tényleg olyan, mintha nem is itt lenne. Mintha megbolondult volna, bár lehet, hogy ez történt. Így, végül engedek neki.

– Mivel nagyon, de nagyon jó fiú voltál, megjutalmazlak – suttogom, lábait a vállamra téve, amit megcsókolgatok, aztán a kis szerkezethez nyúlok, amit óvatosan kihúzok a nyílásából. Szinte azonnal előbuggyan belőle előváladéka, ő pedig láthatóan kezdi érezni, hogy talán most ez lesz az igazi. Az igazán igazi gyönyör. Egyre vadabbul kezdek el benne mozogni, ujjaimat ráfonom a vágyára és rárántok párat, mígnem ismét a vibrátorért nyúlok, hogy azzal együtt juttassam el a csúcsra, ahogy dugom őt.

– Gyerünk... szabad vagy – suttogom, mozgásom pedig egyre gyorsabb lesz, ahogy én is érzem már azt a bizonyos végét a szexnek.

Taehyung

Szinte fel sem fogtam, hogy sikerült. A gerincem ívben feszült, remegett minden tagom, és végig futott rajtam a forróság, folyamatosan, pillanatokon belül pedig robbantam. Magam sem tudom, mit csináltam közben, annyira sikerült önkívületi állapotba kerülnöm... egyszerűen semmit nem fogtam fel, csak halkan ziháltam, pihegtem, miközben Hoseok megpuszilta a homlokomat.

– Ügyes voltál – szuszogta, megsimítva az arcomat. Halkan felsóhajtottam, megsemmisülten nézve rá. Azt hiszem... azt hiszem, ezt soha nem fogom tudni elfelejteni. Ezt soha. Ilyen élményem tényleg nem volt még, ekkora élvezéssel, ekkora robbanással, erotikával, szenvedéllyel és kínzással. Ez... egyszerűen hihetetlen volt. Érzelemmel fűtött...

Felsóhajtottam, s mikor kihúzódott belőlem, újabbat nyögtem, haloványan megremegve, mire elkuncogta magát, megpuszilgatva az ajkaimat.

Oldalra döntöttem a fejem, és fogalmam sincs, meddig feküdtem a földön. Talán percekig, talán órákig... tényleg nem tudom. Teljesen szét voltam csúszva, a világomról sem tudtam, olyan érzés volt, mint aki meghalt. Igen, igen. Mintha nem is éltem volna, csak úgy... lebegtem a föld felett.

– Szegény – nevetett Hoseok halkan, fáradtan, miközben lassan megfogta a karjaimat és felültetett. Hatalmas, boci szemekkel néztem rá. – Édes vagy – mosolyogta, finoman felhúzva a földről, a lábaim azonban még mindig remegtek, így szinte a nyakába kapaszkodtam, fáradtan szuszogva.

Halkan nevetett végig. Igen, nem tudtam magamtól felöltözni, rám kellett adnia a ruhákat konkrétan, bár, ahogy elnéztem, végig élvezte a helyzetet. Gondolom, duzzadt a mellkasa rendesen, hogy ennyire ki tudott készíteni, amit félig– meddig azért megértettem. Nekem is hasonló érzésben lett volna részem a helyében.

– Jól van, szerintem hazamegyünk. Ebből nem lesz tovább tánc – mosolygott, miután összecipzárazta a táskáját, én azonban csak ültem a földön, üres fejjel nézve rá, laposakat pillogva, fáradtan.

Tényleg nem tudtam a világomról sem. Csak aludni akartam.

– Velem alszol ma, ugye? – kérdeztem halkan, boci, fáradt pillantásokkal, megdörzsölgetve a szemeimet egy idő után.

– Jiminnel alszom, tudod – mosolygott, leguggolva hozzám.

– Aludj velem, kérlek! – karoltam át a nyakát, magamhoz húzva.

Hoseok

Elnevetem magam, ahogy Taehyung ennyire édesen reagál. Tényleg, elképesztően édes, nem is értem, hogy eddig, hogy nem figyeltem fel rá. De komolyan, úgy érzem, hogy ez egy hatalmas hiba volt. Bár, ami késik az nem múlik.

– Taehyung, tudod, hogy ha haza megyünk én Jiminnel vagyok, rólunk pedig nem tudnak – tájékoztatom az agyatlan kis TaeTaet. Kibaszottul élvezem, hogy így el tudtam venni az eszét. Ha tudom, hogy ekkora hatalmat fogok gyakorolni a testére, hamarabb megszerzem magamnak.

– Kérlek, Hoseok – néz rám kérlelő, boci szemekkel. Nem bírom... annyira cuki. Felsóhajtok, aztán a telefonomért nyúlok, hogy felhívjam Jimint, miszerint, ma sem megyek haza. Persze, tudom, hogy így szabad utat kap Yoongi, ezért azonnal meg is gondolom magam. Nem, nem engedhetem, hogy Yoongi baszogassa.

– Kérlek – nyüszít az ajkaimra Taehyung, majd azonnal elkezdi csókolgatni, hogy engedjek neki. Konkrétan enyeleg velem azért, hogy vele aludhassak. Elvigyorodom, aztán magamhoz húzva, azonnal megcsókolom, azonban a hévnek most semmi nyoma, hiszen tekintve amilyen fáradt nem is tudná viszonozni azt. Így egy gyengéd, kedveskedő csókot váltok vele és ez segít nekem a döntésben. Itt maradok vele. Ismét a telefonomért nyúlok, aztán kikeresve Jimin számát, már is felhívom őt. Persze, közben végig Taehyungal csókolózom.

– Szia, mondd – hallom meg a vidám hangot, amire elmosolyodom és azért is egy csókot adok TaeTae ajkára.

– Szia. Figyelj csak, az a helyzet, hogy nem tudunk haza menni. Lekéstük az utolsó járatokat is, bent maradunk. Holnap találkozunk, remélem, hogy nem haragszol – mondom halkan, azonban amint Jimin megszólal hangjában szinte érezhető a megkönnyebbülés.

– Nem, dehogyis, semmi baj. Akkor holnap. Szeretlek – mondja, amire arcom picit elkomorodik, de hogy ezt ne vegye észre, mosolyt csalok az arcomra.

– Jól van édes. Én is – mondom, azzal bontom a vonalat és a készüléket zsebre dugva felállok, azzal TaeTaet is a karjaimba veszem.

– Mou, de jó – vinnyogja boldogan, mint egy nyolc éves kisgyerek, ami szintén hatalmas mosolyt csal az arcomra.

– Ne örülj ennyire, még a fürdés hátra van, meg az ágyazás is – kuncogom, ő pedig felfújja arcát, de homlokát azonnal a nyakamnak dönti.

Így is van. Bekísérem a fürdőbe, de ahogy nem bír a lábán megállni, folyamatosan tartom, így vele együtt fürdök. Bőröm teljesen az övének feszül és persze a zuhany alatt sem állom meg, hogy ne csókoljam és ne érintsem meg őt. Annyira csodálatos, ahogy még ezután is képes reagálni. Mondanom sem kell, hogy a zuhanyzás is egy kiadós szexbe fordul át, miszerint hátát a csempének szorítom és mindkét lábát megtartva, úgy nyomulok testébe és úgy dugom meg ismét, hogy egy menetnél nem állok meg vele. Eddig kapott egy orgazmust, most ezek után kap hármat, amiket végig úgy sikítja végig, mint egy szajha. Imádom, imádom, imádom! A fürdőzésünk végeztével, kiviszem a szinte félájult V-t és leültetve a fotelbe, megágyazok gyorsan. Esküszöm, most olyan, akár egy baba, akit úgy mozgathatok, úgy kezelhetek, ahogy csak akarom. Kielégült arccal, még is üres tekintettel néz maga elé, teste pedig folyamatosan remeg az orgazmusa utóhatásától. Nem bírom ki, telefonommal azonnal csinálok egy képet róla, amit azt hiszem elő fogok venni akkor, amikor magamhoz kell nyúlnom. Ez az arc, annyira... annyira, ah... Hihetetlen!

Végül, amint elkészülök, karjaimba veszem és elfektetve az ágyban, gondosan betakargatom, majd magamhoz húzva, szorosan megölelem, hogy végre elaludjunk, mind a ketten. Azt hiszem, sűrűn fogunk dupla órákat tartani.

Taehyung

Aprót sóhajtottam, ahogy teljesen a testéhez préseltem a sajátomat, mélyen a nyakába nyomva a homlokomat, a bőrére szuszogva. Éreztem, hogy megremegett egy pillanatra, majd sóhajtott egy aprót, végig futtatva ujjait aprót gerincemen.

– Ne szuszogj a nyakamba, vagy lenyomunk még egy menetet – suttogta a hajamba, adva a tincseim közé egy lágy puszit, mire elmosolyodtam, de olyan erőtlenül, és gyengén, hogy szerintem csak egy halovány görbület játszott ajkaimon, több biztosan nem. Nem is tudom, mikor éreztem magam utoljára ennyire nagyon kimerültnek... szerintem a debüt előtt, pedig azóta azért túl voltunk jó pár húzós napon, héten, hónapon, de ennyire leamortizálódva még nem éreztem magam szellemileg és fizikailag sem, ami ennyire jól is esett volna, mert szó, mi szó, hihetetlen kielégültséget éreztem és egyszerűen nem tudtam felfogni, Hoseok hogyan képes még mindig kívánni. Most vagy Jimin nem olyan jó az ágyban, vagy én vagyok túl jó, és igazándiból nem tudtam eldönteni, melyik véglet az igaz.

Bár, az is lehet, hogy Hoseok vágyai nem ismernek határt. Én már biztosan nem lennék képes még egy menetet kibírni... meg szerintem a fenekem sem bírná már. Örülök, ha holnap fogok tudni menni, mert nem csak, hogy izomlázam lesz fixre, ülni sem fogok tudni rendesen.

– Bocsi – motyogtam fáradtan, elhúzva tőle a nyakamat, de a testemet ugyan úgy az övének préseltem. Olyan jól esett vele aludni ezután, s azt hiszem, ha ma nem maradt volna velem, biztos, hogy valamilyen szinten összeroppantam volna és ez nem vicc. Egy ilyen után... kellett. Szükségem volt rá.

– Nem baj – puszilt a hajamba, mire elhümmögtem magam, majd finoman megsimogattam a mellkasát az ujjaimmal, már félálomban fekve mellette.

– Hobi – súgtam álmosan, már szinte önkívületben.

– Igen?

– Nagyon szeretlek... nagyon, nagyon – sóhajtottam, lehunyt szemekkel, kimerülten, szinte már álmomban.

Hoseok

Hatalmas szemekkel nézek rá, ahogy ezt így kimondja. Nem hittem volna, hogy ilyesmit fogok hallani Taehyung szájából, bár, nem tudom, hogy én ennek most örüljek, vagy sem. Lehet, hogy nem kéne örülnöm neki, viszont a másik eshetőség, hogy így biztosan megtarthatom, mint szerető, viszont az érzéseimet nem tudom viszonozni neki, sőt. Én iránta vonzalmat, hatalmas birtoklási vágyat és szexuális éhséget érzek. Úgy érzem, hogy ez egy hatalmas dolog és mivel a szeretőm, ez belefér. Csak az, hogy lehet, hogy szerelmes belém, ez kicsit necces. Ha nem tudom viszonozni – mert ugye én Jimint szeretem –, félek, hogy minden tönkremegy köztünk, aztán Jimin és köztem is, ha ez kiderül. Bár, azt hiszem, hogy ezen most felesleges gondolkodnom, az is lehet, hogy csak azért mondta ezt, mert szeret, mint barátot és mint szeretőt. Igen, ez lehet a levegőben. De mivel fél kába volt, úgy döntök, hogy nem fogom ezt felemlegetni neki, jól van így minden, ahogy van.

– Jó éjt, TaeTae – suttogom az ajkára, amit megcsókolok, végül én is nyugovóra térek és elalszom.

Nem is tudom, hogy mikor ébredek fel másnap. Azt hiszem, hogy megint túl korán, ugyanis épp, hogy még csak hajnalodik, viszont egyáltalán nem érzem fáradtnak magam. Sőt! Üde vagyok és kipihent. Ilyen is ritkán van. Úgy néz ki, hogy TaeTae nagyon, de nagyon jó hatással van rám. És én is rá, ugyanis, ahogy lenézek az arcára, olyan mennyei békesség ül rajta, mintha megtalálta volna az igazi nyugalmat, a lelki– békét. Elmosolyodom, aztán azonnal lehajolva hozzá, homlokon csókolom. Annyira gyönyörű. Nekem van a legszebb szeretőm a világon. Azt hiszem, órákig nézem az alvó arcát, mígnem azt figyelem meg, hogy helyezkedik egy picit, szemöldökét összevonja, ajkai is elnyílnak, majd szemeit is résnyire kinyitja. Amint meglát, aprócska mosoly ül ki az arcára, aztán egyenesen hozzám bújik, homlokát a nyakamhoz nyomja, így újra azon kapom magam, hogy megremeg testem, ahogy forró lehelete végig cirógatja a bőröm. Milyen deja vu érzés fog el.

– Taehyung – szólalok meg, ő pedig csak átöleli a hasamat, míg én a gerincét simítom végig.

– Hmm?

– Mint mondtam, ha nem akarod, hogy megdugjalak, ne szuszogj a nyakamba. Beindulok tőle, ugye tudod? – nevetem el magam, majd körmeimmel végig marom gyengéden érzékeny bőrét. Azonnal megremeg ettől.

– De annyira kényelmes itt – nyöszörgi, engem pedig folyamatosan ráz a hideg.

– Direkt csinálod? Ennyire akarod – ekkor elkapom és hirtelen fölé hajolva, mélyen az álmos szemeibe nézek, de nem tart ez a szemkontaktus olyan sokáig, ugyanis azonnal az ajkaira kapok a sajátommal és egy vad, szenvedélyes táncra hívom a nyelvét –, hogy megdugjalak? – fejezem be a nem rég félbehagyott mondandómat.

– Nem, én csak... én csak jól érzem úgy magam – suttogja, hatalmas szemekkel nézve fel rám. Széles vigyorra húzom ajkaimat.

– Azt elhiszem. Csak nehogy ismét rád kerüljön a penis plug. Tudod, milyen eszméletlenül szexi voltál? Ha csak visszagondolok, mindjárt feláll – kuncogom, miközben lehajolok a nyakához, beborítva azt csókjaimmal. – Nálad gyönyörűbb és szexibb teremtést még nem láttam. Csodálatos vagy, TaeTae. Én mondom, csodálatos. Ha tehetném, egész nap csak veled lennék és szeretkeznék veled.

Taehyung

– Nem, nem, nem! Az soha többé nem kerül rám! – nevettem halványan, mikor visszagondoltam az előző esti atrocitásokra. Hiába volt jó érzés, hiába volt eszméletlen az élvezés és a gyönyör, akkor is kész kínzás volt az egész procedúra és ha választanom kellene, biztosan nem mennék vissza... nem, el sem merem képzelni, milyen fejem lehetett és csak örülni tudtam neki, hogy nem volt elég lélekjelenlétem ahhoz, hogy a tükörből visszanézhettem volna magam. Nagyon örültem neki, ugyanis nem tudnék szabadulni a saját fejem látványától közben.

Bár, ahogy elnézem, Hoseoknak tetszett a dolog. Mondjuk, elég perverz. Honnan voltak egyáltalán ilyen cuccai? Hogyan szerezte be őket? – Ekkor eszembe jutott, hogy Jiminnel van együtt és biztos, hogy vele is használta őket. A gondolatra kissé végig futott a hátamon a hideg, de próbáltam ezt leküzdeni, hiába nem tetszett az eszmefuttatás. Akaratlanul is levetítődött a fejeben a kép, ahogy Jimint is ugyan így “kínozta” és valószínűleg ugyan úgy élvezte az ő látványát is. Valahogy a mellkasomba fúrt a rossz érzés.

Hiába is, én csak egy pótlék vagyok.

– Dehogynem. Eszméletlen szexi voltál és készséges – súgta a számra, mélyen a szemeimbe nézve. Hogy tud ilyen kanos lenni? Hoseok valami szexuális étvágy növelőt szed, vagy afrodiziákumot kap be minden nap? Nem mondom, pasiból vagyok, nekem is elég nagy étvágyam van, mert van, de ennyire azért nincs. Szerintem, ha jeleznék neki, hogy kapó vagyok egy gyors szexre, nem utasítana vissza. Tegnap is még háromszor dugott velem a zuhanyzóban.

– Szex éhes vagy – nevettem, miközben megpaskolgattam az arcát a tenyeremmel.

– Tudom – kuncogta, finoman a homlokomra puszilva. Elmosolyodtam, majd finoman átkaroltam a nyakát és lehúztam magamhoz, hogy megcsókolhassam, azonban épp, hogy megérinthettem volna ajkaimmal az övéit, hallottam, hogy csörög a telefonom. Halkan morrantam egyet, s elengedve Hoseokot, finoman lenyomtam magamról, majd felülte az ágyban – amit rögtön a fájdalom követett a tegnap végig kefélt este után – és kelletlenül a táskámhoz sántikáltam, hogy felvehessem. Rögtön felcsillantak a szemeim, majd felállva, vigyorogva vettem fel a telefont.

– Szia! Mondjad – vigyorogtam a telefonba szélesen.

– Hello! – kuncogott a vonal másik végéről Minjae. – Mondd csak, merre vagy? Tegnap elmentem hozzátok, de Namjoon közölte, hogy nem vagy ott. – Mintha féltékenység csilingelt volna a hangjában.

– Ó. Be kellett pótolnom pár órát, így a próbateremben maradtam, aztán a pihenőben aludtam. Rosszul lettem valamelyik nap és tegnap pihennem kellett – mosolyogtam a telefonba, bár, ő ezt nem látta.

– Szegény. Jobban vagy már, ugye? Egyedül vagy, van ott veled valaki?

– Eeeeeeeeeeeee-egyedül vagyok – köszörültem meg a torkomat, lopva Hoseokra nézve. Ha ennyire titkos a dolog, jobb, ha Minjae nem sejt semmi rosszat. – És persze, kicsattanok, annyira, de miért hívtál? – kérdeztem, az órára nézve. – Ilyen korán...

– Este el akartalak vinni moziba, mert mondtad, hogy milyen jó lenne megnézni azt a filmet, amit láttunk egy reklámban. Eszembe jutottál, meg ugye mondtad, hogy ebben a hónapban mikor érsz rá, úgyhogy reméltem, hogy este ellophatlak – dünnyögte sértetten. Elnevettem magam.

– Bocsi, de ma este ráérek.

– Tuti?

– Tuti – vigyorogtam, a pólóm alját gyűrködve a másik kezemmel. – Elém jössz, ugye?

– Persze. Mikor leszel otthon?

– Hmmm... szerintem nyolc felé biztos – vigyorogtam, az órát stírölve.

– Remek, akkor fél kilencre nálad leszek és foglalok jegyeket is.

– Én fizetem – mondtam rögtön, mire elnevette magát.

– Én fizetem, több pénzem van, szerintem, mint neked.

– Honnan veszed?! – horkantottam rögtön, sértetten.

– Csak tudom. Akkor fél kilenc és ne vágd magad csinosba, mert utána elmehetnénk csatangolni is. Jó munkát – dalolta, mire elmosolyodtam.

– Neked is, vigyázz magadra – nyávogtam, miközben letettem a telefont.

Hoseok

Türelmetlenül és idegesen ülök az ágyon, figyelve Taehyungot, aki épp most enyeleg valakivel a szemem előtt. Esküszöm, ezt nem hiszem el... mi az, hogy így nyávog valakinek? Nekem miért nem nyávog? És mit képzel magáról, hogy meg akar engem csalni, Isten tudja, hogy kivel?! Tény, én is megcsalom Jimint, de épp azért, mert ő is engem! De lényegtelen, engem Taehyung nem csalhat meg! Jimin után, nem!

– Ki volt az? – kérdezem komoly hangon, türelmetlenül, tekintetem pedig arról árulkodik neki, hogy bizony, nagyon nem tetszik az, hogy egy találkát beszélt meg valakivel.

– Hm? Óh, csak Minjae – válaszolja, miközben telefonját leteszi az asztalra és visszabújik az ágyba.

– Minjae? Hova mentek? – kérdezem, de én nem fekszem vissza hozzá.

– Csak moziba. De mit vagy úgy oda? Régebben is elmentünk moziba, jó fej, bírom – kuncogja.

– Úgy, hogy nyávogsz is neki? Csak nem jártok? – érdeklődök tovább, ő pedig megforgatja a szemeit.

– Ember, hogy járnánk? Veled volt az első alkalmam, Minjaevel pedig csak barátok vagyunk, vegyél vissza – mormogja már ő is, amire felszusszantok.

– Jól van, ne haragudj. Csak nem akarom, hogy rajtam kívül mással is megoszd magad bármilyen formában is – mormogom, újra fölé hajolva, de még nem csókolom meg.

– Nem vagyok a tiéd. Csak szeretők vagyunk, továbbra is. A szabadságom meg van – mosolyogja.

– Tévedsz. Az enyém vagy és az is maradsz – kuncogom azokra a kívánatos ajkakra, aztán azonnal a magamévá teszem őket. Azonnal átkarolja a nyakamat, majd viszonozza azt, miközben tenyeremmel végig simítok a testén. Azonban, most nem csinálok vele semmit, jó lenne, ha ma valamennyire tudna mozogni. Igaz, ma nem tánc lesz, hanem felvétel, de akkor is, jobb lenne, ha minden rendben menne.

– Nem vagyok senkié, mint mondtam – mosolyodik el halványan.

– Te azt csak hiszed – nevetem, aztán ülő pozícióba húzva, már is az ölembe ültetem, hogy úgy csókolózzunk tovább. Esküszöm, ha nem lenne Jimin, biztos, hogy Taehyungnak szenteltem volna az életem. Jimint is imádom, de a Sugás dolog miatt, egyre jobban kezdek csalódni. De még vele sincs minden vesztve. Nem igaz?

Amint elengedjük egymás ajkát, már is a nyakát csókolom végig, mígnem végül elengedem és kimászva az ágyból, nyújtózom egy nagyot.

– Mh, nincs izomlázad? – kérdezem, ránézve. Mikor felpillant rám, azonnal elvörösödik, amitől egy hatalmas vigyor ül ki az arcomra. – Ezt igennek veszem. Szerencséd, hogy ma csak hangfelvétel lesz.

– Eh? Nem tánc? – kérdezi meglepődve.

– Nem, ma felvétel. De igaz, tegnap szóltak nekem is, én pedig elfelejtettem szólni neked. De sebaj – vonok vállat, azzal már is a ruháimért nyúlok, hogy végre felöltözzek. – Viszont, lassan öltözz fel, de persze, ha nem megy, szívesen segítek, mint tegnap – sandítok rá, egy újabb piszkos vigyor kíséretében.

Taehyung

– Menni fog – mormogtam, miközben lassan felállta, hogy a ruháimhoz sétálhassak és magamra rángathassam őket. Elég fáradt volta ahhoz képest, hogy mennyit aludtam, de azt hiszem, ez nem meglepő, ugyanis tényleg durva volt a tegnapi nap.

Halk nyögés kíséretében vettem le a pólómat, majd vettem át a másikra, és ugyan így tettem a nadrágommal is, kicsit fájó tagokkal. Hogy tudta Hoseok megmozgatni az összes izmomat? Komolyan mondom, még mintha a csípőmben is éreztem volna egy enyhe izomlázat... hihetetlen, komolyan.

– Látom – kuncogta, mire fintorogtam felé egyet, s mikor már teljes harci díszben villogtam előtte, nyújtóztam egy nagyot, míg ő az ágyat rakta össze normál állapotába. Nem hiszem, hogy lenne még példa arra, hogy itt alhatnánk, ugyanis szerinte egy idő után már feltűnő lenne, hogy állandóan itt csövelünk, szóval remélem, hogy ez volt erre az utolsó alkalom. A világért sem szeretném, ha megütnénk a bokánkat Hoseok szexuális étvágya miatt.

– Amúgy, mi az, hogy én azt csak hiszem? – kérdeztem, felé sandítva. – Mármint azt, hogy nem vagyok senkié – sóhajtottam, a fotelban foglalva helyet, felvont szemöldökkel méregetve, ahogy a paplant hajtogatta.

– Hát, az enyém vagy – válaszolta, mire megcsóváltam a fejemet, halovány, kissé lenéző mosollyal az ajkaimon.

– A farkad a tiéd és maximum Jimin. A szeretők nem létesítenek kapcsolatot, szóval én akkor, amikor csak akarok, lefekhetek mással, ahogy te is megdughatod Jimint. Ne próbálj meg pórázon tartani úgy, Jung Hoseok, ahogy te akarod, mert nem fog menni – néztem rá határozottan.

– Mi van? – sziszegte, felém nézve.

– Hülyének nézel? Kettyintesz, dugogatsz, de máshoz nem érhetek hozzá? Szerinted én ezt be is fogom tartani? – kérdeztem, a fejemet csóválva. – Te dugod Jimint, dugsz engem is és pont te várod el, hogy legyek hűséges egy olyan “kapcsolathoz”, ami alapjáraton megcsalásból származik? Hülye logika. Nem tartasz pórázon, erről most, ebben a pillanatban tegyél le.

Hoseok

– Nem fogok! Mert úgy gondolom, hogy akkor is az enyém vagy – mondom ezt ki úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. – Jimin megcsalt, tőled nem tűröm el! – mutatok rá, mire ő csak felvonja a szemöldökét.

– Miért is nem? Jiminnek miért nem mondod ezt? Oda kéne állnod és elmondani neki, hogy mit gondolsz erről, hogy Yoongival fekszik össze. Neki hogy-hogy nem mondod azt, hogy “az enyém vagy?” Hm? – kérdezi komoly hangon, mire csak megforgatom a szemeimet, aztán lassan odasétálok hozzá, aztán a fotel két karfáján támaszkodom meg, lehajolva hozzá, hogy mélyen a szemeibe nézzek. Láthatóan picit megfeszül, sőt ki is húzza magát.

– Jimin, az én problémám. Beszélni akarok vele, viszont te más vagy.

– Miben? – vágja rá azonnal a kérdést.

– Abban, hogy téged teljes mértékben birtokolni akarlak. Lehet, hogy a kapcsolatunk megcsalásból származik, de ki a fenét érdekel? Akarlak téged és te is akarsz engem. Ennél több nem is kell. Mert – egyik kezem megemelem és végig simítok az arcán – elég egy érintés, hogy tudjam, imádod amit csinálok – kuncogom, miközben látom, ahogy jólesően lehunyja a szemeit és belesimul az érintésembe. Azonban, ahogy ezt a tudtára juttatom, azonnal felnyitja szemhéjait és elhúzódik picit a kezemtől, durcás kifejezést öltve az arcára.

– Hülyeség! – sziszegi, elfordítva tőlem a fejét, amit megnevetek.

– Hülyeség? – kérdezem, ekkor állára fogva, visszafordítom fejét magam felé. – Azt mondod? Van egy érzésem, hogy rajtam kívül senki sem tudna neked olyan szexuális élményt nyújtani, mint amit eddig megtapasztalhattál – suttogom, immár az ajkaira. Pilláit résnyire hunyja csak le, ahogy azonnal várja a csókomat. – Látod? Érezni akarod a csókjaimat és az érintéseimet. Kétlem, hogy máshoz tudnál így vonzódni, mint hozzám – kuncogom, végül teljesítem a néma kívánságát és megcsókolom.

– Dögölj meg! – sziszegi ajkaimra. Ismét csak nevetést csal elő belőlem.

– Én is szeretlek – szuszogom a vöröslő ajkára, amit ismét megcsókolok. Olyan készségesen csókol vissza, közben tenyerét megérzem az arcomon végig simítani.

– Dögölj meg! – ismétli meg ezt a két szót, lehelve a számra.

– Azt majd kicsit később – csókolom meg a homlokát. – Viszont a lényeg, amit ne felejts el: ne csalj meg, különben súlyos következményei lesznek. És nem fenyegetésnek szánom, hanem megígérem!

Taehyung

– Te ennyire hülyének nézel, Jung Hoseok? Nem fogok úgy fütyülni, ahogy te táncolsz! Ha maga Beyoncé jön ide, hogy dugjam meg, holt szent biztos, hogy azért, mert a te farkad nem fér a gatyádba, nem fogok nemet mondani, ahogy más kapható alkalomnak sem! – jelentettem ki, miközben felálltam a fotelből, haloványan lökve a vállain, mire hátra tántorodott egy kicsit. – Talán Jimin úgy fütyül, ahogy te táncolsz, én viszont nem. Mi csak kefélünk, semmi mélyebb érzelem nincs ebben a kapcsolatnak sem nevezhető képződményben, az meg, hogy reagálok az érintéseidre, megint más dolog – szuszogtam, a csípőmre tett kezekkel.

– Vegyél vissza, vagy... – A szavába vágtam.

– Miért is kellene visszavennem? Nem fogom azért vigyázzba vágni magam, mert te azt óhajtod. Nincs köztünk semmi, csak szex! Amíg te baszod Jimint, én sem fogok máshogy viszonyulni. A pofátlanságnak is vannak határai, nem mellesleg, amiket tegnap rajtam használtál, biztos, hogy pár napja még Jiminen voltak – szuszogtam, mire megforgatta a szemeit. – Nem vagyok hülye, Hoseok, bármennyire is szeretnéd velem elhitetni. Kefélünk. Oké. Még valami? Semmi. Ne bassz fel agyilag! – morogtam a táskámhoz lépve, összecipzárazva a tetejét, hogy kimehessek a pihenőből.

– Ne merészelj így viselkedni velem, világos?! – sziszegte, mire hátra néztem rá.

– Hoseok, te azt hiszed, te naiv, hogy amíg te két vasat tartasz a tűzben, én majd érted fogok élni? Ne nézz szamárnak, könyörgöm. Neked Jimin és én kellek, én sem érem be valakivel, aki csak dugni tud. Tudod, nekem más szükségleteim is vannak, nem csak annyi, hogy keféljek egy jót, te ezeket kiéled Jiminen és ne aggódj, én is ki fogom máson – eresztettem meg felé egy negédes mosolyt. Szabályos vörös színben pompázott az arca. – Ha Minjaeval járnék, vagy akárki mással, sem lenne hozzá közöd, ha dugunk, ahhoz főleg nem – morogtam, becsukva az ajtót mondandóm végén, kissé dühösen trappolva a folyosón.

Faszkalap. Mégis, mit képzel?!

Hoseok

Halkan elnevetem magam, ahogy ilyen hévvel hagyja el a pihenőt, plusz, ahogy így kioszt engem. Bár, nem számít, betartom az ígéretemet. Ha megtudom, szarvilág jön rá. Viszont tetszik ez a hevessége. Meg is van a tervem ahhoz, hogy teljesen elcsavarjam a fejét. Addig ostromolom a testét és a lelkét szép szavakkal, dolgokkal, tettekkel, míg végleg az enyém nem lesz. Igaz, tegnap elvileg szerelmet vallott nekem, bár ez a mostani reakciójából nem jön le, bár az is lehet, hogy csak tetteti, hogy nem érez semmit, tekintve, hogy én Jiminnel járok, őt pedig csak baszogatom. Hm, lehet, de kit érdekel? Kell nekem ez a fiú és mindent megteszek érte.

Amint teljesen elkészülök, kimegyek utána be a stúdiószobába, ahol ő már helyet foglalt a hatalmas, kényelmes kanapén. Szúrós szemekkel néz rám, mintha csak egy rossz ómen lépett volna be a szobába.

– Ne nézz így. Én nem úgy gondolom, mint te – kuncogom, ő pedig megforgatja a szemeit.

– Gondoltam, de nem érdekel! Szakadj le rólam! – sziszegi. Mielőtt bármit mondhatnék, vagy tehetnék, látom, ahogy nyílik az ajtó, majd Jungkook dugja be rajta a fejét, később pedig már a többiek is beszállingóznak. Amint meglátom Jimin igazán kisimult arcát, érzem, ahogy a mellkasomba mar a fájdalom. Tudom, hogy dugtak az este ők is. Tökéletesen tudom.

– Sziasztok. Milyen volt a tánc? – kérdezi Jimin, beleülve az ölembe, majd megcsókol engem, ahogy magához húz.

– Hát, okoztam egy kisebb izomlázat V-nek – kuncogom, elővéve a szokásos Hoseok arcomat.

– Óh, kegyetlen vagy! – mormog nekem, ekkor V-re néz, aki furcsa tekintettel illet minket. Mintha, nem hinné el, hogy képes vagyok erre, hogy úgy teszek, mintha mi sem történt volna Jimin és Suga között. Aztán nem utolsósorban, némi féltékenységet is látok azokban a hatalmas bociszemekben.

– Nem vészes. Régen éreztem már így magam – neveti a fiatalabb, majd Jimin újra megcsókol, azonban, most ahogy Sugára nézek, nem kerüli el figyelmemet az a szúrós tekintet, ami kifejezetten arra irányul, hogy a “tulajdonára” teszem a kezem. Holott, Jimin eredetileg is az enyém! Áh, faszom az egészbe, visszaszerzem, nem hagyom magam egy ilyen idiótának, mellé pedig... megszerzem magamnak TaeTaet is.

A nap egészen lassan telik el. Egész nap a felvétellel bajlódtunk, mígnem végre befejezzük a napot. Taehyung is meglepően jól kicsípi magát, ahhoz képest, hogy moziba megy, elvileg. Dühösen fújtatok ,amikor végül elhúzza a csíkot, hogy Minjaevel töltse el ezt az estét. Meg a faszomat! Nem hagyom őket felügyelet nélkül! Nem! Ő az enyém, Minjaenek nem lehet köze hozzá!

Több sem kell, hogy felpattanjak a kanapéról, Jimint ott hagyva, hadd aludjon, majd egyenesen Taehyung után megyek. Ahogy leérek, látom, ahogy beül annak a majomnak az autójába, így én is elmegyek a saját autómhoz, amibe beülök és követem őket. Azt hiszem, ez egy izgalmas este lesz.

Taehyung

– És, mi a helyzet? – kérdezte Minjae mosolyogva, miközben befordult az egyik sarkon. Elmosolyodtam, majd elkényelmesedtem az ülésben, egy mély nyögés kíséretében. Mindig olyan kényelmes az autója. Ha lesz jogosítványom végre, akkor biztos, hogy valami ilyesmim lesz nekem is. Egyszerűen túl kényelmes, aludni is lehetne benne.

– Semmi, változatlan a helyzet – vigyorogtam, felé nézve. – Most felvesszük a stúdiófelvételt, a hangunkat, összeállítjuk a zenét, aztán mehet a klip, minden egyéb. Majd most fog beindulni a munka nagy része. Azaz, nem most, igazából próbálgatunk, majd utána jönnek ezek, de… érted – szuszogtam, kifelé nézelődve az ablakon, haloványan hümmögve. Gondoltam rá, hogy beszélek neki Hoseokról, arról, mi a helyzet, milyen problémák adódtak köztünk és úgy a bandában alapjáraton, de valamiért úgy éreztem, hogy erről lehet jobb, ha nem tud semmit. Nem hiszem, hogy jó ötlet lenne elkotyogni neki. Persze, ismerem régóta, nagyon jól tudom, hogy minden információt bizalmasan kezel, hisz az egyik legközelebbi barátom és neki bármit elmondhatnék, azt azonban nem mertem, hogy hát, egy férfihoz vonzódom, ráadásul nem is akárhogyan...

– Ah! Szegény. Akkor nem sok időd lesz – biggyesztette le az ajkait, mire megvontam a szemöldökömet, majd később elvigyorodtam.

– Rád mindig lesz – kuncogtam, kényelmesebben elhelyezkedve. Halkan kuncogott, megállva a piros lámpa előtt, rám sandítva.

– Ajánlom is – kacsintott, mire viszonoztam a kacsintását.

– Veled? Mi a helyzet? Elég régen találkoztunk már – motyogtam, kissé szomorkásan, mire elmosolyodott. Igazából, fiatalabb volt nálam, mégis úgy éreztem, hogy ő viselkedett éretten és komolyan, általában én volta a szórakozottabb, gyerekesebb. Mint mindig, de hát, ez van. Én ilyen vagyok és szerintem ilyen is maradok.

– Velem? Velem semmi, élek, éldegélek – nézett rám, vigyort eresztve meg lágy ívelésű ajkain. – Minden jól megy.

– Mmmm, akkor jó, helyes – mosolyogtam, fáradtan dünnyögve.

– Az – kuncogta, újra befordulva egy sarkon. – Ha vége a filmnek, elmehetnénk valamit enni. Van egy jó kajálda, ami 0-24-ben nyitva van, menjünk oda, mit szólsz? – nézett rám, kérdően.

– Nekem mindegy, bármi jó – vontam vállat, édes pillantásokkal.

– Akkor oda megyünk, aztán kimehetnénk a tópartra, régen voltunk ott. Most szép csillagos az ég is, biztos jó móka lenne – csendült fel a hangja vidáman, én pedig egyetértően bólogattam.

Hoseok

Folyamatosan az ajkamat harapdálom, ahogy követem őket. Folyton azt nézem, főleg a pirosnál, hogy mikor hajolnak át egymáshoz, hogy csókolózzanak. Ezt nem hiszem el, úgy utálom az ilyesmit. Utálom, ha rám tör a féltékenység. Viszont, erről nem tehetek, hiszen Taehyung az enyém és nem áll szándékomban senkinek sem odaadni. Megyünk egy darabig, mígnem megérkezünk a mozihoz. Kiszállva, követem őket, persze a napszemüveg és a sapka mind rajtam van, hogy senki, de SENKI ne ismerjen fel engem. Közelebb sétálva már is hallgatózni kezdek, hogy miről is beszélgetnek. El akarok csípni, minden egyes olyan mozzanatot, ami bizonyítékként szolgál, hogy smárolni vagy dugni akarnak. Ha bármi ilyenről tudomást szerzek, biztos, de nagyon biztos, hogy szar világ köszönt be TaeTaenél. Hiába csalom meg Jiminnel, hiába nem szerelmi a mi kapcsolatunk, de kötődöm hozzá annyira, hogy ne akarjam elengedni és ne akarjam senkinek sem átengedni. Főleg nem egy ilyen pojácának!

– Mit szólnál, ha vennénk kaját? Még úgy is tíz perc, mire bemehetünk – szólal meg Minjae, Taehyung pedig vidáman néz fel rá. Velem miért nem viselkedik így? Persze imádom, ahogy heveskedik, ahogy morgolódik azt is, de velem sosem ilyen cuki, csak akkor, amikor jól kielégítem és a világáról sem tud. Ez kicsit bánt. Magam sem értem, hogy miért, de bánt. Mással megosztja azt az édes mosolyát, velem nem.

– Jó, miért is ne? Míg nincs nagy sor addig le is tudjuk – kuncogja, aztán a jegypénztárhoz lépnek, kikérik azt a jegyet, amire be akarnak ülni, így én is szinte utánuk megyek.

– Ugyan azt a jegyet kérem, mint az előző „pár” – mutatok rájuk. Persze a nő hatalmasakat pislog, de kiadja azt a jegyet, így én nem veszek kaját, hanem folyamatosan figyelem őket. Istenem, miért kell ezt tenned? Felsóhajtok, végül utánuk baktatok a moziba, ami persze... egy romantikus film. Mi más lehetne? Kicsit sem ágyba csalogatós téma...

A moziban szerencsére semmi komoly nem történt, csak ültek egymás mellett és nézték a filmet. Viszont a mozi után azonnal egy étterembe vezet az útjuk, ahol egy jót kajálnak, persze velem együtt. Hm... jobb lett volna, ha Jimin vagy maga Taehyung ül velem szemben és elbeszélgetünk az élet dolgairól, a kapcsolatunkról, vagy bármiről. De nem... nem, mert neki ezzel a fasszal kell lennie, Jiminnek meg a másik fasszal. Úgy érzem...ha Jimint elveszítem, Yoongi által, Taehyungot pedig Minjae által... én teljesen egyedül maradok. Senki nem lesz velem, és úgy tűnik, hogy nagyon is így áll a szénám. Jimin talán már nem is szeret engem, Taehyungnak, mint ahogyan mondta is nem kell egy olyan kapcsolat amiben nincs érzelem, csak szex. Persze, megértem, de mit tudnék csinálni? Annyira összeillünk ilyen téren. Ő élvezi az érintéseimet, én pedig élvezem érinteni őt. Felsóhajtok, majd mikor oldalra nézek, azt látom, ahogy TaeTae milyen boldogan és szélesen mosolyogva cseveg a másikkal. Akaratlanul is lepereg a szemeim előtt, hogy ők össze fognak jönni. Összejönnek és én tényleg egyedül maradok.

Taehyung

Elég jól szórakoztunk. Nem is hittem volna még délután, vagy délelőtt, hogy ennyire jól elleszünk és tévedtem. Még az autóban is voltak kétségeim, hogy nem fog minden remekül működni, ugyanis elég lassan oldódott fel a hangulat, de valahogy a mozi közben mintha mind a ketten kellőképpen feloldódtunk volna. Az étteremben már hangosan kacarásztunk egymás hülyeségein, vagy meséin, amiket az elmúlt napokban vagy hetekben éltünk át, mintha azóta nem is beszéltünk volna, pedig azért jó pár nap előfordult, hogy végig beszéltük az éjszakát.

Miután ettünk és befejeztük a tevékenységeinket az étteremben, gyalog indultunk el a közeli tó felé, hogy ott telepedjünk le. Bár, elég hideg volt, engem egy cseppet sem rettentett el a hűvös levegő és ahogy elnéztem, ezzel Minjae is így volt. Halkan kuncogva sétálgattunk mind a ketten, szorosan egymás mellett, zsebre tett kezekkel.

Bevallom őszintén, sűrűn előfordult egy-egy alkalommal, hogy olyan érzésem támadt, mintha valaki követne minket, de akármikor fordultam vagy néztem hátra, egyszerűen nem láttam senkit és semmit, ami gyanúsnak tűnhetett volna. Lehet, hogy paranoiás lettem. Hoseok teljesen megront. Igen, minden értelemben, még az épelméjűségemtől is teljes körűen megfoszt... borzasztó.

Amint kiértünk a kis tóhoz és a hozzá tartozó parkhoz, leültünk a tó szélén lévő füves földre, ami úgy nézett ki, mint egy kisebb szakadék. Kissé fázósan fújtattam egyet, Minjae pedig elkuncogta magát, összedörzsölve a tenyereit. Lassan ásítottam egyet, és arra gondoltam abban a pillanatban, hogy ma megint nem fogok rendesen aludni, de végül is, nem tragédia, holnap majd kipihenem magam. Nem lesz olyan túlontúl kemény a menetrend, szóval bőven lesz időm majd pihenni.

– Hiányoltalak – mondta Minjae halkan, felhúzva picit a térdeit, úgy bámulva a tavat, amin tükröződött a Hold erős, sápadt fénye.

– Én is téged. Találkozhatnánk sűrűbben is – vallottam be pár hümmögés közben, törökülésben ülve, magam elé bámulva. Szívesen itt tudtam volna maradni egész éjszaka, Minjae társaságában. Valahogy jól esett távol lenni a bandától, a munkától és főleg... igen, főleg Jung Hoseoktól, a faszságaitól és a hülye rögeszméitől. Egyszerűen, ha rágondolok, felidegesít, pedig nem halványodtak iránta az érzéseim, ugyan úgy szerettem és mégis, képes egy mozdulatával is kihozni a sodromból még akkor is, ha csak rágondoltam.

– Igen, határozottan – nevette Minjae halkan, közelebb húzódva hozzám, átkarolva a vállamat, mire elmosolyodtam magam és ránéztem, édeskés kifejezéssel az arcomon.

Hoseok

Csendben ülök és figyelek az egyik közeli kis bokor mögött. Tudom, hogy ez már nagyon beteges és nagyon durva, de nem érdekel. Tudni akarom, hogy mit csinál, hova megy, kivel, mikor és miért. Ő a szeretőm és nem engedem, hogy bárki elvegye tőlem. Főleg nem Minjae. Azonban mégis, ahogy figyelem őket, akaratlanul is felötlik bennem, hogy milyen szép pár lennének, ezenkívül, TaeTae nagyon kedveli. A gondolatra, érzem, hogy belém mar a fájdalom. Nem is értem, hogy miért, de ez borzalmas érzés. Esküszöm, nem tudom, hogy mit kezdjek ezzel. Bár, ha hasonlítanom kéne valamihez ezt az érzést, ez olyan fájdalom, mint amikor megláttam Jimint, Yoongival csókolózni. Fáj, elég rendesen, de még is, ők nem csókolóznak, de ez a romantikus, bensőséges összebújás is elég.

– Óh, nézd, egy hullócsillag! – mutat fel Minjae, Taehyung pedig azonnal úgy tekint fel az égre, mint egy izgatott kisgyerek. Nincs már világos, de azt az élettel teli fényt azonnal meglátom a szemeiben felcsillanni, amiket behuny, hogy azonnal kívánjon valamit. Minjae is lehunyja pár pillanatra a szemeit, aztán visszanéz TaeTaere, egy szelíd mosoly kíséretében. Olyan... érzelmes a tekintete.

Amint V kinyitja a szemeit, elvigyorodik és felnéz a másikra.

– Mi az? – kérdezi, vidáman.

– Semmi. Mit kívántál? – kérdezi a másik, jobban húzva ölelésébe a szeretőmet.

– Hmmm, hát, csak egy egyszerűt, de azt nem mondhatom el, különben sosem teljesül – neveti élénk hangon Tae.

– Értem. Remélem, hogy minél hamarabb teljesül.

– Én is. Jó lenne – vonja meg vállát V, aztán érdeklődve néz a másikra. – Te mit kívántál?

– Én? Csak egy apróságot, ami hamarosan teljesülni fog.

– Igazán? Tényleg? – vidul fel Taehyung, mint egy kisgyerek. Tök furcsa. TaeTae idősebb, még is ő a gyerekesebb kettejük közül. Meg is mosolygom ezt a gondolatmenetemet, de nem lankad tovább a figyelmem, mikor meghallom Minjae hangját.

– Igen, tényleg – neveti, látva a másik reakcióját.

– Elmondod, mi az? – kérdezi az idősebb izgatottan.

– Hát, nem tudom. Ezt nem lehet elmondani...

– Miért?

– Csak, mert ezt nem lehet – nevet fel Minjae.

– Naaa!

– Hát, nem is tudom... biztos tudni akarod?

– Persze. Ha nem titok, akkor szívesen – kuncogja Taehyung, oldalba bökdösve a fiatalabbat, aki picit megugrik a csiklandós érzésre.

– Jól van, jól van. Nyugi.

– Ne nyugizz, mit kívántá… – Taehyung nem tudja befejezni a mondandóját, ugyanis Minjae ajkaival fogja be azokat a dús ajkakat, amiket én még ma érintettem a saját ajkaimmal. Érzem, ahogy a düh, az elkeseredettség, a sértettség és a fájdalom keveredik össze bennem és egy sötét, démoni maszlagot képez a bensőmben, ami átcsap egy erős féltékenységbe. Féltékeny vagyok, és annyira fáj, amit látok. Annyira, de annyira.

Minjae lassan V dús, barna tincsei közé vezeti ujjait, gyengéden simítva végig a fejbőrén, s miközben lágyan csókolja a másikat, lassan eldönti a fűben, hogy úgy csókolhassa tovább, amit persze... a szeretőm enged neki.

– Ezt kívántam – sutogja Minjae TaeTae ajkaira, mélyen belenézve abba a gyönyörű szempárba. Nekem pedig ennyi bőven elég volt. Felpattanok a helyemről, aztán úgy csörtetek el onnan, mint egy dúvad. Elegem van... kurvára elegem van mindenkiből és mindenből!

Taehyung

Felsóhajtva döntöttem a bejárati ajtónak a homlokomat, összeszorított szemekkel. Kétségbe voltam esve. Egyszerűen... egyszerűen teljesen össze voltam zavarodva. Persze, hogy Minjae is akkor vall szerelmet, mikor én Hoseok szeretője lettem, tök logikus. Nem is én lennék, ha ez pont nem velem történt volna meg. Fogalmam sem volt arról, mihez kezdjek ebben a helyzetben, mit csináljak, hogyan cselekedjek. Csak az egyik legjobb barátom, az egyik legközelebbi barátom, akinek minden gyerek csínyemet, minden dolgomat bevallom és elmondom – kivéve a Hoseokkal lévő valamimet –, és... őszintén, még hajlani is tudnék arra, amit mondott. Bár, tény, nem mondta, hogy szeressem, azt sem, hogy ne szeressem, és mást sem ejtett ki azokon az édes ajkain, ami szerencse volt, ugyanis teljesen leblokkoltam. Azt sem tudom, miért túrtam a hajába a csók után, miért viszonoztam és miért bújtam úgy hozzá, mintha ő lenne az utolsó mentsváram. Jobban belegondolva, ő lehetett az, ugyanis... menekülni akartam.

Pár napja kezdődött csak ez a kalamajka, de nekem éveknek tűnt, és nem, nem akartam ebben részt venni, nem akartam Hoseok cinkosa lenni egy undorító játékban. Kiábrándultam Jiminből és belőle is, borzasztóan könnyen. Rendben, túlzás, hogy kiábrándultam, de mindkettejükkel szemben változott a véleményem és ezt is nehéz volt megemésztenem. Minden olyan gyorsan történt, olyan hirtelen.

Újabb sóhajt hallattam, finoman megcsóválva a fejemen, a kemény falapon húzva halványan jobbra-balra, grimaszba futott arccal.

Tanácstalan voltam. Nem akartam Minjaenak igent mondani, nem akartam a karjaiba rohanni, vagy elfogadni azt, hogy ő rohanjon az enyémbe, ugyanis nem vagyok belé szerelmes. Minimális vonzalmat éreztem, ugyanis nem voltam túl hetero, ez tiszta, nyílt lap, enyhén vonzódom a férfiakhoz is, de nem éreztem iránta olyan szeretetet, mint Hoseok felé, ez pedig... biztosan zavaró tényező lenne kettőnk között. Azonban Hoseok mellett sem szerettem volna maradni, mert nem. Ez... ez így durva. Nem vagyok hímringyó, én szeretem megőrizni a férfiasságomat, ha már az lennék és Hoseok teljesen porig rombolja bennem a minimális érzetet is afelé, hogy férfi volnék, nem mellesleg nem is szeret, csak kúrogatni. Minjae biztos szeret, férfi maradhatnék mellette...

– Ah! – nyögtem, miközben elhúzódtam az ajtótól, majd lassan a kilincsre kulcsoltam ujjaimat és benyitottam az ajtón, s amint átléptem a küszöböt, be is csuktam az magam után, hogy levehessem a cipőmet és a dzsekimet.

Amint végeztem, a konyhába mentem, a hajamba túrva, tanácstalanul. Szerettem volna valakitől tanácsot kérni, beszélni valakinek, elmondani mindent, ami ezalatt a pár nap alatt kialakult, de nem volt olyan személy, akivel megoszthattam volna a problémámat, az pedig még inkább frusztrált. Egyedül kellett dönteném, erre pedig képtelen lettem volna.

Vagy hagyjak mindent a saját medrében? Hagyjam, hogy minden folyjék, ahogyan azt kell? Nem, azt nem lehet. Ki tudja, mi kerekedne belőle... nem, valamit csinálnom kell, ez így nem jó.

Felszusszantva vettem ki a vizet a hűtőből, majd egy pohárért nyúltam az aránylag sötét konyhában, hogy öntsek magamnak a vízből, közben pedig azon agyaltam, mi lenne a helyes cselekedet.

Ebben az esetben létezik olyan egyáltalán?

Hoseok

Hallom, ahogy megjön, hallom, ahogy vizet tölt a poharába, miközben én az üres szobában fekszek. Jimin sehol, gondolom Sugával hempereg a másik szobában, mivel azt hitte, hogy nem jövök haza. Nos, gondoltam rá, de aztán meggondoltam magam. Jimin, még csak leplezni sem akarja lassan, hogy ő Yoongival baszik. Bár, lehet, hogy ez a terve, hogy kirobbantsak egy vitát, hogy legyen oka szakítani velem, vagy, hogy én szakítsak vele. Egyik fájdalom ér a másik után. Nem is értem, Jimin, hogy gondolta ezt? Aztán, Taehyung? Ő is csak most ért haza, ki tudja, hogy mit csinált? Lehet, hogy dugott azzal a pojácával. Úgy érzem, minden kezd tönkre menni. Minden, de minden. Mit kéne tennem, hogy visszahódítsam őket? Jiminnel mindig jól megvoltunk, szerettük egymást, a szex is mindig tökéletes volt. Sosem panaszkodott rám, mint ahogyan Taehyung sem szokott. Mind a kettejüknél maximálisan teljesítek. De még is... mi az, ami miatt Jimin úgy döntött, hogy más vizekre evez, és Taehyung? Annyira durván összeillünk, még is egy másik pasinál keresi a társaságot. Persze, a szerető titulus nem olyan, mint a szerelem, de még is... még is mind a kettőnek a szex az alapja. Vagy csak én becsülöm túl a képességeimet? Mi történt, és miért?

Sóhajtok egy hatalmasat, aztán felülök az ágyamban, beletúrva sötétbarna hajamba, amiket szinte tépek. Ne tudom, mit kéne tennem. Vagy lehetséges, hogy jobb lenne az, ha több érzelmet mutatnék? Ha most a szenvedélyemet lecserélném romantikára... talán az bejönne ennek a kis hülyének. Jimin pedig, nem tudom, ő sosem volt az a romantikus fajta. Vagy lehet, hogy még is? Fogalmam sincs, mind a kettejüknél meg ér egy próbát. Elsőnek ezt, Taehyungon próbálom ki. Magamhoz édesgetem, aztán magamhoz láncolom a szívét-lelkét és a testét egyaránt. Nem lesz olyan, hogy másra akarjon nézni, rajtam kívül. Igen... ez lenne a legjobb.

Halványan elmosolyodom, azzal felállok az ágyról és kimegyek a konyhába, ahol V háttal áll nekem, miközben lassan iszogatja a vizet. Bizonyára teljesen elgondolkozik, ugyanis, ahogy hátulról megölelem, megugrik a karjaimban.

– Ssssh. Nyugi-nyugi, csak én vagyok – suttogom a fülébe, teljesen magamhoz húzva a testét.

– Hoseok, ne most – mondja halkan a fiatalabb, de én meg sem hallom. Vagyis, nem akarom meghallani.

– Milyen volt a mozi? – kérdezem halkan, apró puszikat adva a nyakára. Törődő, gyengéd puszikat, miközben ujjaimmal a hasát simogatom ujjbegyeimmel. Hallom, ahogy felszusszant.

– Jó volt. Tetszett a film. Jól éreztem magam – válaszolja.

– Értem, örülök neki. Minjae jó fej? – kérdezem, tovább csókolgatva, de olyan feszültté válik hirtelen, mintha rajtakaptam volna valamin. Bár, mondjuk, így volt, de neki erről nem kell tudnia.

– Persze. Nagyon jó fej. Nagyon jó barát – válaszolja halkan.

– Aztán, mit csináltatok még? – érdeklődöm.

– Semmit. Ettünk, beszélgettünk, semmi különös – motyogja. Milyen jól hazudik.

– Értem, akkor ez egy jó nap, viszont – kezeimmel felsimítok hasáról a vállaira. – Olyan feszült vagy. Mi van veled? – kérdezem, halkan elnevetve magam, miközben végig masszírozom a vállait. Azonnal egy jóleső sóhajt hallat, vállait is ellazítja.

– Semmi, csak mostanában, kicsit túl vagyok hajszolva – mondja, rám sandítva, hogy értsem a célzást, miszerint én is a túlhajszolásában kezeskedem.

– Akkor, miért nem jössz lazítani egy kicsit? Adhatok egy masszázst – mosolygok rá.

– Aztán, megint nem alszunk – szuszogja.

– Ugyan. Semmi ilyesmit nem akartam tervezni mára. Egyszerűen, csak segíteni akarok, hogy jól legyél – adom tudtára kedves hangnemben. – Tudom, hogy fáradt vagy, tudom, hogy kivagy, ezért szeretnék segíteni. Szeretők vagyunk, de egyben barátok is. Ne képzelj rólam ennyi rosszat. Tudom, hogy nem vagyok jó, de egy rohadék sem vagyok. Egy masszázsba nem halt még bele senki, mint ahogy most te sem. – mondom, célozva arra, hogy most is épp a vállait masszírozom.

Taehyung

Szívesen kinevettem volna, mikor mondta, hogy ne képzeljek róla ennyi rosszat. Legszívesebben hangosan kacagtam volna, hogy ebben a pár napban eléggé sikerült megmutatnia, milyen rohadék tud lenni, de annyi minden kavargott a fejemben, hogy esélyem sem volt rá, hogy ilyesmit megtegyek. Csak halk szusszantással élveztem, ahogy finoman masszírozta hosszú, erős ujjaival a vállaimat és őszintén szólva, nagyon kellemes érzés volt. Szívesen el tudtam volna viselni ezt egész éjszaka. Halkan hümmögtem és élveztem az érintéseit, miközben néha-néha a nyakamba puszilt, mikor kissé erősebben mozgatta ujjait az izmaimon.

– Persze, de biztos elaludnék és nem lenne egy ágyban szundikálnunk – sóhajtottam magam elé, mire a fülemre adott egy aprócska, kedves csókot.

– Ha elalszol, átmegyek a saját ágyamba, nem lesz vele semmi gond – mondta, újabb puszit dobva a fülemre. Még hosszú másodpercekig hezitáltam, hogy mondjak-e igent, vagy utasítsam-e el finoman, végül a kényelem és a kellemes érzés döntött. Ilyen stresszes, erős helyzetben mi más is dönthetne?

– Rendben, meggyőztél – szuszogtam, lehunyt szemekkel, mire elkuncogta magát, adva a fültövembe egy finom csókot, amire rögtön megremegtem, halovány szusszantással. Ujjait lassan elvette a vállamról, majd átkarolta a derekamat, és úgy vezetett be a szobánkba, s amint átléptük a küszöböt, becsukta magunk mögött az ajtót, finoman rúgva be a falapot lábával. Azt követően rögtön eldöntött az ágyon és hasra fektetett, majd a derekamra ült és elkezdte masszírozni a vállaimat.

Halkan felsóhajtottam, a párnába süllyesztve az arcom féloldalát, hümmögősen, szinte belebújva az érintéseibe. Hihetetlenül jól esett, főleg az, hogy ilyen törődő volt velem, bár, nem értettem, hogy miért. Eddig nem volt ilyen, egyáltalán nem volt ilyen.

– Hogy-hogy segíteni akarsz? Eddig nem nagyon volt erre példa – sóhajtottam lehunyt szemekkel, halkan nyögve, ahogy picit erősebben nyomkodott meg.

Hoseok

Hol erősebben, hol gyengébben masszírozom, közben pedig hallgatom a halk sóhajait és nyögéseit. Azonban ez a kérdés tudom, hogy szkeptikus, amit meg is értek. Felsóhajtok, aztán, egyszerűen csak leveszem róla a felsőjét, hogy immár a szabad bőrét masszírozzam neki. Lehajolva hozzá, a hátára adok egy apró csókot. Bőre azonnal libabőrös lesz.

– Hogy ne lett volna rá példa? Mindig segítettem neked. Bármire megkértél, mindig segítettem – mondom, ami igaz, teljes mértékben.

– Nem úgy értem.

– Akkor, hogy?

– Hát, úgy, hogy eddig csak a szexet akartad és nem érdekelt semmi, hogy megszerezd ezt tőlem. Azzal is megzsaroltál, hogy azt mondod Jiminnek, hogy rákényszerítettelek – magyarázza el. – Eddig csak elvettél, de nem adtál. Mi ez a hirtelen segítség?

– Hm, ki tudja? Lehet, hogy megbántam azt, hogy csak elvettem tőled – mondom halkan, miközben gerince mentén masszírozom végig. – De, a szavaim mit sem érnek, nem igaz? – mosolygok rá, mikor rám sandít a szeme sarkából.

– A szó, az csak szó – válaszolja.

– Erről beszélek – kuncogom, aztán lehajolok ismét a bőréhez, hogy ahol végig masszíroztam, beborítsam csókjaimmal a bőrét. Ujjaimmal gyengéden végig simítok a bőrén, hogy ismét masszázzsal folytassam a kényeztetését.

Újabb sóhajokat hallat, ahogy jól esik neki az e– fajta kényeztetés. Elmosolyodom rajta, azzal kellően átgyúrom a hátát, mígnem lemászva róla, a hátára fordítom, aztán a csípőjére ülök. Hatalmas szemekkel néz rám. Gondolom azt hiszi, hogy megint le akarom támadni, de nem. Most megálljt parancsolok a farkamnak. Kezeimet kinyújtom felé, aztán a nyakizmát kezdem el masszírozni, amitől megremeg a teste, bőre ismét libabőrös lesz és jólesően felsóhajt. Lassan áttérek a csuklyás-izmára, majd ismét a vállaira, mígnem a karjait masszírozom át.

– Nem is tudtam, hogy ilyen jól masszírozol – szólal meg egy apró mosollyal az ajkain.

– Nagyon sok dolgot nem tudsz még rólam – mosolygom, miközben jobb karját felhúzom, aztán egy csókot nyomok a tenyerébe, majd a csuklójára, az alkarjára. Így haladok fel karján, egészen az ajkáig, amit már is újra a magamévá teszek. Igaz, rossz szájízzel, de még is a magamévá teszem, ahogy újra birtokba veszem őket. Most semmi hevesség, semmi erőteljesség nincs a csókomban. Egyszerűen, csak kedveskedni akarok neki. Adni akarok, hogy elvehesse őt, hogy bezárjam lelkét egy kis üvegcsébe, amit elteszek az én kis titkos ládikámba, ahonnan soha nem térhet vissza. Ahonnan nincs menekvés és csak azért létezik, hogy velem legyen, hogy engem szeressen. Nem akarok mást, csak is Taehyungot. Csak is őt! Ezért képes vagyok bármit megtenni. BÁRMIT!

Taehyung

Eleinte el akartam lökni magamtól, ugyanis rögtön eszembe jutott, ahogy nemrégiben Minjae birtokolta az ajkaimat, de annyira jól esett, ahogy csók, az, hogy törődően fordult felém, hogy egyszerűen nem volt szívem hozzá, hogy ellökjem magamtól. Karjaim automatikusan mozdultak, hogy átkaroljam a nyakát és szorosabban húzzam magamhoz. Finoman végig vezette ujjait az oldalamon és a derekamon, miközben lágyan, édesen csókolta az ajkaimat, lassú táncba hívva a nyelvemet, amit boldogan fogadtam el.

Természetesen az agyam egyik szegletében ott villogott, hogy nem egészen helyes, amit teszek. El kellene löknöm magamtól, beolvasni neki, hogy ne játsszon velem, hagyjon békén és nélkülem tegyen, amit akar, menjen Jiminhez, hódítsa vissza, vagy tudom is én. Tudtam, hogy nem fair sem Minjaeval, sem vele szemben az, hogy “playerkedek”.

Igazából ugyan azt csináltam, amit Hoseok és Jiin is. Nem akartam olyan lenni, de akaratlanul is megtettem. Nem tudtam, mi lenne a helyes, ilyen gyenge pillanatban pedig azt hiszem, könnyű az embert befolyásolni, főleg, ha ilyen kedvesen, törődően mozdul felé az, akibe történetesen szerelmes. Nekem is pont egy koronázatlan görénybe kellett belezúgnom, mert nem is én lennék, ha nem így történt volna.

– Hagyjuk ezt – sóhajtottam a szájára félig lehunyt szemekkel, miközben a mellkasára biggyesztettem tenyereimet.

– Miért? – kérdezte halkan, édeskés hangján, a fülemhez hajolva, finoman megpuszilgatva a fültövemet.

– Mert nem helyes. Jimint szereted, én pedig... én pedig nem tudom. Nem akarom ezt, Hoseok. Tényleg nem akarom. A-azaz, a testem akarja, mert tény, hogy a testem nagyon szeretné, de én nem. A szívem és az eszem nagyon nem akarja ezt – sóhajtottam, miközben végig cirógatta az oldalamat.

– Nincs ebben semmi rossz, TaeTae. – Szerettem, mikor így hívtak és olyan ritka volt, mikor a bandából valaki a becenevemen szólított. Gyorsan megcsóváltam a fejemet, majd elhúzódtam tőle, finoman kihúzódva alóla, az ágyra ülve, magam elé bámulva törökülésben, hátat fordítva neki.

– De. Ez rossz és ha te nem ismered fel, az régen nagy baj! Tény, jó volt az a jó pár alkalom, mert tetszett és tényleg hihetetlenül jól esett, fáj bevallanom, de főleg a próbatermes procedúra volt a legjobb – sóhajtottam, a hajamba túrva. – Viszont ezt így nem lehet. Nem, nem lehet. Nem helyes, nem jó. Ha szereted Jimint, a szex is jó lesz vele, legalább annyira jó, mint velem, ugyanis szerelmesen más az aktus, szóval hagyjuk ezt. Nem akarok pótlék lenni, senki pótléka, nem akarok háborút, sem balhét, sem szemrehányást, márpedig, ha kiderül, hogy te még Jiminnel vagy együtt és velem kefélsz, baj lesz – mondtam halkan, a tarkómat simítgatva. Hirtelen éreztem, hogy átkarolta a hasamat, majd teljesen mögém ült és a nyakamba csókolt, miközben a lábai az enyémek mellett pihentek. – Hoseok...

– Shhh – súgta a bőrömre, megpuszilgatva annak felületét. – Ne ellenkezz mindig. Miért gondolkodsz ennyit, TaeTae?

– Hogyne gondolkodnék! Helyetted is kell valakinek gondolkodnia – morogtam, próbálva lefejteni a hasamon összekulcsolt ujjait magamról, ahogy rájuk kulcsoltam az enyémeket. – Légy szíves. Én ezt nem akarom. Egyszerre a kettő nem megy, értsd meg! Ha esetleg minden rendbe jön köztetek Jiminnel, én nem leszek potya harmadik.

– Pedig kipróbálnám hármasban – kuncogta, a nyakamba hajtva a homlokát. Felsóhajtottam, kicsit idegesen összeszorítva a szemeimet.

– Tudod, ezzel mit csinálsz? Senki nem fog tudni megbízni benned. Kell ez neked? Őszintén megvallva, én már biztos nem tudnék hinni annak sem, amit kérdezel, a tetteidnek pláne. Ez nem jó! Ne játszadozz – sóhajtottam, lefejtve magamról az ujjait. Erős leszek. Nemet mondok az érintéseinek. Máshogyan ebből nem fogok tudni kilépni. Bekebelez és képes rá.

– Ah! Én téged is kedvellek – sóhajtotta, mikor sikerült kibontakoznom az öleléséből és felállnom. Szembe fordultam vele, szinte rögtön.

– Hoseok, hagyd ezt abba! Nem kedvelsz engem, csak mint barátot és ezt mind a ketten nagyon jól tudjuk! Ne hazudj. Hódítsd vissza Jimint, engem meg... engem meg felejts el. Nincs rád szükségem, mert csak problémákat generálsz bennem – sóhajtottam, a homlokomat masszírozva, lehunyt szemekkel.

– Miért mondod ezt? – Mintha szomorú lenne a hangja, azonban kivételesen nem törődtem vele. Nem érdekelt. Nem tudtam neki hinni, egyszerűen mikor azt mondta, bármire képes, hogy megtartson engem és Jimint, még a konyhában, akkor talán végleg elvesztette a bizalmam. Nem voltam benne biztos, hogy így volt, de... egy jó ideig képtelenség lenne hinnem neki vagy bíznom benne.

– Oké. Tudod, ma Minjae megcsókolt a tóparton és szerelmet vallott. Bár, nem terveztem férfival összejönni soha, mert a normákra én is adok, és nem kezdenék talán kapcsolatba férfival. – Igen, hazudtam. Igazából, én sem voltam sokkal különb Hoseoknál, én is szerettem füllenteni, hiszen, ha ő vallott volna szerelmet, boldogan kezdeményeztem volna kapcsolatot vele, bármennyire is lehet necces.

– Hogy mi? – súgta, eltátva a száját.

– Igen, megcsókolt, szerelmet vallott – szuszogtam, a szemeibe nézve.

– Mit akarsz kezdeni? – mosolygott, megcsóválva a fejét. – Megtartod őt és engem is? – kérdezte, felvont szemöldökkel.

– Nem. Csak őt – mondtam halkan, elnézve oldalra. – Hagyj békén. Izgalmas az, amit csinálunk, de veszélyes, nekem meg nem kell a banda balhé és az sem, hogy mindenki ferde szemmel nézzen. Yoongi így is pikkel rám, nem kell, hogy ez romoljon a többiek személyében is. Jó éjt – sóhajtottam, elindulva az ajtó felé, hogy a nappalihoz vegye az irányt.

– Tudod, csak azért belemenni egy kapcsolatba azzal a sráccal, mert előlem akarsz menekülni, elég szánalmas és veszett fejsze nyele – mondta, mire felé fordultam rögtön, összevont szemöldökkel.

– Miből veszed, hogy csak ezért tenném? – kérdeztem, kezdetleges dühvel a hangomban. Elmosolyodott.

– Tudom, mit vett el tőled Jimin – mosolygott, törökülésben. Felsóhajtottam, a mellkasom előtt összefonva a karjaimat.

– Na, mit? – kérdeztem, kissé flegmán.

– Engem – mondta halkan, megvonva hirtelen a szemöldökét. – Szerelmet vallottál, mikor együtt aludtunk a sok-sok kefélés után, bár, félálomban voltál, de őszintén mondtad. Ne nézz hülyének, Taehyung – sóhajtotta, miközben felkelt az ágyról, majd felém lépdelt, s mikor elém ért, az ajtónak döntött, mélyen a szemeimbe nézve. Lefagyva álltam előtte, hatalmas szemekkel nézve rá. – Olyan vagy, mint egy kisegér, aki minden áron próbál elmenekülni a macska elől, de tudod, a macska én vagyok és elkaptalak. Nem akarok neked rosszat, nem akarok neked fájdalmat okozni, ahogy Jiminnek sem. Nekem kellesz, és ha kell, akkor Jimint pont leszarom – nézett mélyen a szemeimbe, mire nyeltem egy nagyot.

Taehyung

– Hülyének nézel, Jung? Megmondtam, hogy hagyj békén! Csak hagyj... – Az ajkaimra mart, miközben a csípőmre tévedtek az ujjai, szorosan magához húzva, édesen falva dús párnácskáimat. Automatikusan a vállaira emeltem az ujjaimat, hogy ellökjem magamtól, amit végre sikerült is megtennem, viszont jelen esetben a düh is dolgozott bennem, így idegesen löktem el és emeltem a kezemet, s hogy ne üssek nagyot, csak felpofoztam. Hangosan csattant a tenyerem az arcán, ő pedig döbbenten nézett rám. – Ide figyelj, Jung Hoseok! Nem mondom el újra! Kurvára nincs szükségem arra, hogy te szórakozz velem és Jiminnel! Nekem nem kell ez az egész, érted?! Elvárod, hogy alárendeljem magam és lehet, hogy ez Jiminnél működött, nálam nem fog, ugyanis, ha nem vetted volna észre, férfi vagyok! Férfi! Nem fogok a lábaid előtt bomladozni és nyávogni, hogy tedd azt, amit én szeretnék, mert rohadtul le is szarom! Hagyj békén, és válassz! Válassz, mert nem fogok belemenni egy évekig tartó szarságba! Pár napja tart ez az egész, de én már frusztrált vagyok, a stresszről nem is beszélve! Leszarom, mit csinál Jimin és Yoongi, azt is, mit csinálsz te és Jimin, de engem ebből hagyj ki, velük együtt! Nem leszek a negyedik ebben a hülyeségben, sem a harmadik, ha Jiminnel újra összejöttök! Nem és kész! Mit nehéz ezen felfogni?! Mit nem értesz rajta? Üsselek meg még egyszer? Ordítsak, üvöltsek, értessem meg veled erőszakkal, hogy le vagy szarva?! – sziszegtem, lökve rajta egyet újra.

Hoseok

Nem mondom, hogy nem lepett meg a pofon, de nem vártam volna, hogy így kapom meg tőle. Aztán, azt sem vártam, hogy ezeket mind a képembe mondja. Ennyire megtetszett neki az a pojáca? Ennyire tetszik neki, hogy engem is képes lenne eldobni? Egyszerűen, nem akarom elhinni. Hogy lehet ez, és miért?

– Ha akarsz, üss meg újra, ordíts le, nem érdekel, de akkor sem foglak elengedni! – mondom teljesen komolyan, újra közel húzódva hozzá, aminek a következménye az, hogy újra ellök.

– Te teljesen hülye vagy! Elmebeteg! – sziszegi, majd megemeli a kezét, hogy megüssön, amikor ismét közel húzódom hozzá. Nem fogok elhúzódni, ha akar üssön meg, de nem engedem el.

– Lehet, hogy az vagyok. Nem érdekel, hogy minek tartasz. Ha akarsz szarj le, üss meg, tegyél bármit, nem számít. Azonban, ha elhagysz, ha eltűnsz akkor is küzdeni fogok érted. Ha Minjae elvesz tőlem, akkor is. Nem hagyom, hogy egy olyan pojáca zárjon úgy a karjaiban, mint ahogyan eddig azt én tettem. Nem mellesleg – kezemet megemelem és a döbbent tekintetéről, lenézek az ajkaira, amin hüvelykujjammal simítok végig, szinte megigézve nézve azokat, ahogy elnyílnak egymástól az érintésemre –, én tudom, hogy mire van szükséged. Én tudom, hogyan kell bánni veled, hogy mi az, amitől beindulsz, amitől kiteljesedsz. – hajolok közelebb, hogy hüvelykujjamat az ajkaim váltsák fel, de nem engedi, hogy közelebb hajoljak. Tenyereit a mellkasomra szorítja és megtartja azt a pár centi távolságot, nehogy megcsókoljam.

– Te nem tudsz semmit. Nem tudsz semmit, Hoseok. Csak azt tudod, hogy kell elvenni, hogy taposs át másokon. Hogy kényszeríts rá embereket, hogy megtegye neked, amit akarsz. Testileg, tény, hogy élvezem. De belül majd szétrobbanok a fájdalomtól. Kihasználsz engem is és Jimint is. Mindenkit, csak kihasználsz – szuszogja, ahogy mélyen a szemeimbe néz.

– Mit számít az, ha szeretsz? Hm? – kérdezem, azzal kezeire fogva, elhúzom a mellkasomtól őket és a derekára fogva, teljesen magamhoz húzom, úgy, hogy testünk egymáshoz simuljon.

– A szeretet nem hatalmaz fel semmi ilyesmire!

– Tudhatnád... szerelemben és háborúban mindent szabad – kuncogom az arcánál, miközben elkezdem lassan az ágyhoz húzni. Persze, megint ellenkezni kezd. Viszont, nem leszek erőszakos. Ó, nem! Továbbra is megtartom azt a tervet, hogy magamhoz édesgetem.

– Én nem így hiszem! Most pedig eressz el! Hallod?! – emeli meg picit a hangját, de egyszerűen, csak eldőlök vele az ágyon, úgy, hogy ő legyen most felettem.

– Még mindig nem jöttél rá, hogy mennyire fontos vagy nekem? – kérdezem halkan, ahogy a szemeibe nézve, végig simítok a döbbent arcán. – Tudod... én az érzéseimet mindig is nehezen mutattam ki. Jimin is tudja ezt. Viszont, azt mondtad, hogy döntenem kell, igaz? – kérdezem, amire bólint egyet. – Adnál nekem egy kis időt? Csak tudni akarom, hogy van-e esélyem arra, hogy visszakapjam. Bár, ahogy láthatod, most sem várt rám, egyszerűen csak átment Sugához. Már nem vagyok olyan fontos neki. Tudom, hogy ez úgy hangzik, hogy te csak egy pótlék vagy, de ez nem igaz. Igazán fontos vagy nekem TaeTae. és most... úgy érzem, hogy Jiminnél is fontosabb vagy – suttogom, végig simítva lágyan az arcán, amihez felhajolok és ajkai helyett, a bőrére adok egy csókot. – Adj egy kis időt. Csak egy kicsit maradj még a szeretőm…

Taehyung

Nem tudtam, mit kellene válaszolnom. Csak ültem az ölében, mint egy rakás szerencsétlenség és néztem le rá, mint egy elveszett gyerek, aki nem tudja, merre van a játéka. Igen, pontosan ilyen lehettem, csak én nem a játékomat, hanem a józan eszemet és ítélőképességemet kerestem, ami úgy tűnt, jó időre el akart hagyni engem.

Lesütött szemekkel néztem magam elé, miközben ő gyengéden és lágyan suttogott az arcom bársonyos bőrére, majd a csípőmhöz nyúlva közelebb húzott magához, hogy mellkasunk szinte összeérjen, s úgy simuljunk egymáshoz. Akartam én mondani, hogy nem, biztos, hogy nem, nem maradok tovább a szeretője, de... igazából féltem. Azzal, amit most mondott, elültette bennem a félelem aprócska magjait, és féltem, hogy azok ki is törnek majd onnan. Felsóhajtva hajtottam le a fejemet egy picit, lehunyva a szemeimet.

Attól féltem, hogy ha esetleg viszonzom Minjae érzéseit, örökre elveszítem Hoseokot. Nem, mintha az enyém lett volna valaha is, mégis így éreztem. Akkor biztos, hogy többé nem lesz ilyen összebújás, nem lesz ilyen sok gyengéd érintés és cirógatás, nem lesz ilyen sok kedves szó, amit felém intéz.

Igen, ki akartam ebből lépni, még most is ki akarok, de még mindig nagyobb bennem a maradási vágy, bármennyire is határoztam el magam keményen, hogy márpedig ellent mondok. Persze, esélytelen. Gyenge vagyok hozzá, mint a harmat, de lehet, hogy a harmat is erősebb nálam. Vagy a lepkefing... igen, még az is erősebb, mint én.

– Adjak időt? – kérdeztem halovány hangomon, mire a nyakamhoz hajolt, finoman megpuszilgatva a bőrömet. – Mégis mennyit? – sóhajtottam, nyelve egyet. – Aztán, ha kibékülsz Jiminnel, te is tudod, hogy ezt nem folytathatjuk. Nem könnyebb most befejezni? Még az elkezdésnél, hogy ne merüljünk bele? – kérdeztem halkan, alig hallható hangomon.

– Több mint valószínű, hogy nálad akarok kikötni, de előtte beszélnem kell Jiminnel. Kellesz nekem. Jobban kellesz, mint Jimin – súgta a bőrömre, végig simítva a hátamon. Egy pillanatra megállt a szívem, a véreben futó erek is és hitetlenkedve néztem magam elé.

– Igazat mondasz? Nem hazudsz? – súgtam, nagyot nyelve.

– Neked nem tudnék hazudni. Túlságosan fontos vagy ahhoz, hogy hazudjak neked – mondta, majd elhúzódott a nyakamtól, és mélyen a szemeimbe nézett, a hajamra simítva ujjait. – Igazat mondok. Fontosabb vagy Jiminnél, de előtte vele is beszélnem kell – mosolyodott el kedvesen, kissé visszafogottan, megsimogatva a halántékomnál lévő tincseimet. – Csak adj egy kis időt, kérlek – mosolygott rám, íriszeimbe nézve.

– Rendben. Adok – sütöttem le a szemeimet, bágyadtan.

Féltem, hogy nem mond igazat, de hinni akartam neki és hinni fogok.

Hoseok

Nos, tény, hogy nem ez volt a tervem, hogy majdhogynem szerelmet vallok neki, de részben igaz is, hogy fontos a számomra, és jelen helyzetben, tényleg fontosabb Jiminnél. Hiába szeretem, de haragszom rá. Nagyon haragszom, amiért így hátba döfött. Bár, lehet, hogy nem is baj. Ha ez nem jött volna, sosem tudtam volna meg azt, hogy milyen csodálatos Taehyung. Nem vagyok belé szerelmes, de úgy érzem, ő az egyik mentsváram. Szükségem van rá. Elmosolyodom, mikor azt mondja, hogy ad egy kis időt. Bevallom, tényleg szükségem van rá. Beszélni akarok Jiminnel. Ha ő nem kezd bele ebbe, akkor majd én fogok. Nem akarok én sem a bolondja lenni.

– Nagyon kedves vagy, TaeTae – mosolygok, aztán odahajolva, már is az ajkait veszem a birtokomba. Természetesen, most nem ellenkezik, hanem lágyan viszonozza a csókomat, jobban a testemhez simulva, ujjaival pedig a vállaimra fog, míg én a derekánál fogva húzom egyre szorosabban magamhoz.

– Csak siess – szuszogja ajkaimra, amire már is egy hatalmas vigyort engedek meg magamnak.

– Sietek. Nem hagylak kétségek között – válaszolom, azzal csak fordítok a felállásunkon és ahogy felülre kerülök, tovább kóstolgatom ajkait. Gyengéden és törődően. Ujjaimmal folyamatosan a bőrét simogatom. Hol az arcán, hol pedig a karján, vagy épp a felsője alól kilátszó oldalán.

– Ajánlom is – mosolyodik el halványan, amiért egy újabb csókkal jutalmazom meg. Azonban, most nem közeledek felé szexuálisan. Bármennyire hihetetlen és nehezemre esik, de most nem kezdeményezek nála. Hagyok neki egy pihenőnapot, aztán... majd meglátjuk.

– Mi lenne, ha aludnánk? – kérdezem, ő pedig felnéz rám, azokkal a gyönyörű szemeivel.

– Csak így?

– Miért, mire számítottál? – kuncogom, megcsókolgatva a nyakát.

– Hát – motyogja, nyelve egyet. Kinevetem ezért. Látszik, hogy azért ő már felkészült arra, hogy bizony ma este is lefekszem vele. Pedig, most nem volt igazán így tervben.

– Tény, hogy kívánlak téged, de azt mondtad, hogy fáradt vagy. Ha az vagy, akkor az vagy. Mondd és nem teszek veled semmit, csak egész nap babusgatlak és csókolgatlak. – mosolygom, ahogy benyúlok a felsője alá, végig simítva az oldalán, csókjaimmal pedig a nyakát jutalmazom meg.

– Nem is tudtam, hogy tudsz ilyen lenni – szuszogja, fejét is oldalra döntve, hogy tovább csókolgassam.

– Tény, hogy néha egy faszkalap vagyok, de mint eleinte mondtam, nem mindenkivel. Vagy elfogadsz minden hibámmal, vagy nem. Talán, nem vagyok olyan ember, mint amilyennek elképzeltél? Nem vagyok olyan, akibe beleszerettél? – érdeklődöm, felcsókolva a füléig.

Taehyung

– Nem is tudom... nem ilyennek láttalak – mondtam halkan, mire a fülembe szuszogott, majd elhúzódott tőle és finoman, lágyan csókolta meg a számat, megsimítva az oldalamat újra. Ekkor döbbentem rá, hogy tényleg nem is ismertem rendesen Hoseokot. Nem is ismertem olyan jól, mint hittem. Ezt a kis szemét, uralkodós, birtoklós oldalát még soha nem láttam, bár, nem mondanám, hogy annyira ellenemre volt, inkább csak furcsa volt és... talán egy icipicit kiábrándító, de nem eléggé, hogy azt mondjam, mától fogva nem is fogom szeretni. Csak furcsa volt és olyan... érdekes.

Az főleg, hogy mióta élünk együtt heten és ezt az oldalát még soha nem láttam, vagy vettem észre. Nem tudom, hogy ez az ő javára, vagy az én figyelmetlenségemre alapszik-e, de talán mindkettő.

– Milyennek nem láttál? – kérdezte halkan, elfekve mellettem, a könyökét a párnába süllyesztve, az arcát pedig a tenyerébe temette, úgy nézett le rám.

– Hát, ilyen birtoklónak. Nem hittem volna soha, hogy ennyire szeretsz játszadozni az emberekkel – vallottam be lassan, a plafon felé nézve. – Nekem mindig egy angyalnak tűntél, édes mosollyal, kedvességgel, figyelemmel. Olyannak tűntél, aki szeret törődni az emberekkel. Furcsa volt megismernem, hogy nem vagy ilyen – mondtam magam elé kissé habozva,

Nem akartam ezt így kimondani, de már régóta a szívemen csücsült ez a pár mondat és alig várta, hogy végre kiejtsem az ajkaimon és igen, most megtörtént. Nem akartam megbántani sem, sem a lelkébe vagy a szívébe gázolni, de ez volt az igazság. Egy angyalnak láttam egészen addig, amíg... le nem feküdtünk. Igen, onnantól kezdve lett minden más.

– Néha azon gondolkodom, bár ne feküdtünk volna le, akkor még most is angyalnak látnálak – mondtam halkan, felé fordulva, de véletlenül sem néztem az arcára.

Hoseok

Halványan elmosolyodom, ahogy ezt elmondja nekem. Ez a srác, tényleg oda van értem, főleg, hogy ennyire jónak látott és gondolt. Csoda, hogy nem ábrándult ki belőlem.

– Talán, jobb is, hogy nem látsz angyalnak. És, talán jobb, hogy lefeküdtünk, különben, ha nem tettük volna, sosem tudtál volna túl lépni rajtam, mert angyalnak hinnél. – szólalok meg halkan, amire rám kapja a tekintetét. Mosolyom továbbra is egy szelíd görbületet rajzol az ajkaimra. – Bár igaz, így sem tudsz – nevetem halkan.

– Nos, nem – vallja be, egy aprócska bólintással.

– Megértem. De, ugyebár egy ember sem olyan jó, mint amilyennek eleinte hisszük. Azonban... tudom, hogy heves vagyok és tudom, hogy egy görény tudok lenni, de – odahajolok hozzá és megcsókolom – ismerj meg jobban. Tartogatok még meglepetéseket – kuncogom ajkaira, amire már is beharapja az alsót.

– Nem tudom, hogy tudni akarom-e – szuszogja. Már is egy újabb nevetést vált ki belőlem.

– Ha belém szerettél, biztos volt oka. Hát, próbálj megismerni. Én is ezt teszem veled – figyelem, picit helyezkedve, fejemet továbbra is megtámasztom a tenyeremben.

– Azt hittem, hogy neked csak a testem ismerete fontos.

– Baromság. Egyben biztos lehetsz. Ha kapcsolatot alakítok ki, azt sosem azért teszem, hogy csak testi legyen.

– Eleinte azt mondtad, hogy semmi érzelmi alapja nincs annak, hogy akarsz, csak a szex. – néz rám, picit szúrósabban.

– Eleinte, így volt. Viszont, szerinted el tudnék engedni egy igazi angyalt? – simítok végig az arcán. – Végig más szerepet játszottunk. Nekem te mindig is egy kisördögnek tűntél. Azt hittem, hogy téged csak a rosszaság és a csínytevés hajt, amire persze én is mindig kapó voltam – nevetem. – Aztán, most derül ki, hogy te vagy az angyal, nem én. Én foglak bemocskolni – nyúlok álla alá, aztán magamhoz húzva, ismét megcsókolom. Furcsa, hogy most szex helyett, csak beszélgetünk. Milyen régen volt már az, hogy csak beszélgettem valakivel. Jiminnel sem beszéltem ennyit, ez pedig így furcsa. Nem hittem volna, hogy Taehyung ennyire jó társaság. Lehetséges, hogy eddig mindig rossz felé keresgéltem? Lehetséges, hogy az igazi társ itt volt velem, aki ráadásul szerelmes belém, csak én voltam olyan vak, hogy nem vettem észre? Nos... az eredmények azt mutatják, hogy igen. – Igazán jól érzem magam veled. Megnyugtatsz, TaeTae.

Taehyung

Elmosolyodtam, majd megeresztettem egy halovány sóhajt, közben pedig lassan odabújtam hozzá, s a nyakába hajtottam a fejemet, teljesen hozzá bújva. Jól estek azok, amiket mondott és hiába fogadtam már fenntartásokkal, valamiért akkor is hinni akartam neki és örülni azoknak, amiket felém intézett. Úgy bújtam hozzá, mintha soha többé nem tehetnék ilyesmit, ő pedig lágyan és gyengéden ölelt magához, miközben végig simított a gerincem mentén.

– Nem vagyok én angyal – mondtam halkan, lehunyt szemekkel szippantva be az illatát. Végighúzta ujjait a hátamon, majd éreztem, hogy a hajamba csókolt finom, édeskés, puha ajkaival, kissé szorosabban vonva magához a testemet.

– Dehogynem. Egy igazi kis angyalka. A látszat néha csal. Tudod, sosem gondoltam volna, hogy ilyen jól el lehet veled beszélgetni – mondta elgondolkodó hangon.

– Nem vagyok olyan hülye, mint hiszitek – sóhajtottam kicsit csalódottan.

– Tudom. Nem úgy mondtam. Tudom, hogy nem vagy hülye – puszilt újra a hajamba, hümmögősen dörmögve mély hangján.

– Nem úgy néz ki – sóhajtottam, kissé szomorkás hangon. Habár tény, hogy most jól megvoltunk szexuális érintkezés nélkül, attól még féltem, hogy ez is amolyan Hoseok-féle trükk, amiből párat már megmutatott ebben a pár napban és... nem tudom. Mindent úgy fogadtam, hogy csak a saját érdekeire akarja fordítani a “hasznot”. Amellett persze próbáltam neki hinni, de ez a kettős érzés olyan erős volt, hogy nehezen ment. Attól függetlenül ennek érdekében próbáltam mindent megtenni.

Vajon fogok tudni benne bízni? Akármikor? Bármikor? Van fogalma róla, miket ingat meg bennem? Vagy nem is sejti?

– Nem nézlek hülyének, ha erre célzol!

– Inkább aludjunk. Már késő van – mondtam halkan, közelebb bújva hozzá, kezemmel közben kitapogattam a paplant, majd magunkra húztam, álmoskásan bújva hozzá.

Hoseok

– Hé, ne tereld a témát. Őszintén mondom, nem nézlek hülyének – mondom komolyan, jobban magamhoz ölelve, ahogy hozzám bújik.

– Jó, elhiszem, csak... aludjunk – motyogja egyre álmosabb hangon, s mikor lenézek rá, látom, ahogy a pilláit egyre nehezebbnek érzi. Megmosolygom a látványt és nem tehetek róla, már is egy újabb csókkal illetem ezért.

– Jól van, aludjunk. Pihend ki magad – nyomok egy csókot most a hajába, azzal én is helyezkedem még egy kicsit, mígnem, végül mind a ketten elalszunk. Én mondom, régen aludtam már ilyen jót. Taehyung tényleg megnyugtat és jó kedvvel halmoz el. Bármit csinál, mindig mosolyognom, vagy nevetnem kell. Imádom!

Hajnalban, amint előbb felébredek, mint ő, látom az ablakból, hogy még a nap is csak most kezd el felkelni. Milyen szép halvány lilás, narancssárgás árnyalattal borítja be a szobát, amiből TaeTae arcára is jut. Elmosolyodva figyelem a békésen alvó arcát, amit nem bírok megállni, hogy nehogy megérintsem. Ujjaimmal gyengéden végig cirógatom bársonyos bőrét, figyelve, minden apró rezdülését. Nem is tudom, hogy miért, de Egyre inkább úgy érzem, hogy Taehyung az igazi, nem pedig Jimin. Bár, lehet azért gondolom ezt, mert megcsalt és a düh, meg persze a sértettség még mindig bennem van. Ez is elképzelhető, de őszintén? Már annyira nem érdekel. Eldöntöttem, hogy kell nekem Taehyung, így meg is fogom tartani. Persze, az is benne van a pakliban, ha Jimin visszajön hozzám, akkor visszafogadom, mert szeretem. Azonban, ha őszinte akarok lenni magamhoz, már csak úgy szerethetem, mint embert, vagyis, nem tudom... a szerelmemből még biztos, hogy van ott, ugyanis kötődöm hozzá. Nagyon is. Tehát, ha visszajönne, minden szó nélkül visszafogadnám, de akkor Taehyungot el kéne engednem, amit nem akarok. Túlságosan is szükségem van rá. Felsóhajtok, azzal olyan szorosan ölelem magamhoz az alvó fiatalabbat, amilyen szorosan csak lehet. Azonnal hallat egy halk nyöszörgést, majd azonnal, automatikusan hozzám bújik. Istenem, de édes. Hogy lehetne őt elengedni? Képtelenség!

Végül, csak kimászom mellőle, aztán felöltözöm, hogy a konyhába kimenjek és igyak egy pohár vizet. Kiöntve a flakonból, már is az ajkaimhoz emelem a poharamat, amikor lépteket hallok a hátam mögül. Amint megfordulok, Jiminnel találom szembe magam, aki hatalmas, meglepődött arckifejezéssel néz rám. Haja kócosan áll, néhány tincse is összetapadt. Csak megjegyzem, akkor látok ilyet, ha tánc van, vagy ha egy jól végig baszott éjszakát ajándékozok neki és az izzadtság összetapasztja a tincseit. Gondoltam, hogy ezek dugtak az este, de nem hittem volna, hogy ez ennyire fog fájni, ha látom is a bizonyítékát, főleg azt, hogy a nyaka is ki van szívva. Baszd meg, Yoongi!

– Szia – szólalok meg komoly hangomon, majd Jimin is szusszant egyet, és elmosolyodva, mellém sétál, hogy ő is töltsön ki magának vizet.

– Szia. Most jöttél? – kérdezi, ahogy látja rajtam, hogy ruhában vagyok. Na igen...

– Nem, már tegnap este itt voltam. De te sehol – sandítok rá, picit szúrósan, amire azonnal lefagy a mozdulatában.

– Azt hittem, hogy ott alszol a stúdióban. Nem akartam egyedül aludni, így átmentem Yoongihoz – magyarázza ki, amire megforgatom a szemeimet, de ezt nem láthatja. Mekkora hazug...

– Aha, értem – tudom le ennyivel, aztán, ahogy megiszom a vizet, a poharat a pultra teszem, azzal elindulok vissza a szobába. Még, hogy nem akart egyedül aludni. Azt mondjuk elhiszem, de én is hülye vagyok, hogy ennyiben hagyom. Csak, ha megjegyezném neki, hogy szerintem megcsal, biztos, hogy nekem állna.

– Nem maradsz velem? – hallom az édes hangját a konyhából. Nem volt hangos, de a nagy csendben tisztán lehet hallani.

– Álmos vagyok. Még visszafekszem. Te is tedd azt. Yoongi biztos vár – morgom, aztán bemegyek a szobába, aminek az ajtaját kulcsra is zárom, nehogy utánam jöjjön. Nem bírok az arcára nézni. Miért hazudik?! Hatalmas sóhajt eresztek meg, majd egyszerűen, csak engedem, hogy testem lecsússzon az ajtó mentén és leüljek a földre. Nincs kedvem semmihez. A mai naphoz főleg nem, ahol Jimin is ott lesz és enyeleg majd Sugával. TaeTae pedig nem a hivatalos pasim... vele én nem tehetem meg ezt, mert ha kiderülne, Jimin mindenkit ellene fordítana. Mint mondtam, ő egy igazi ördög. Nem akarom ezt a kis hülyét bajba sodorni.