Desszert (VMin) +18!

Cím: Desszert

Alkotó: Nana  

Hossz: ?

Besorolás: +18 

Műfaj: Bandfic, romantikus

Figyelmeztetés: Slash, trágár beszéd, bromance

Összefoglalás: 

Hozzáfűzés: (Régi fici, nagyon régi.)

Nem bírt magával tovább. Évekig szenvedett, küzdött az érzés ellen, a késztetés, a vágy és a szenvedély ellen, de nem tudott tovább szembeszállani velük. Nem ment neki.

Amint Taehyung kilépett a fürdőszobából a csapzott, vizes hajával, maga után hagyva azt az illatot, amiért meg tudott volna őrülni… ahogy látta a fiúnak a gyönyörű arcát, az ajkait, a hatalmas szemeit, a vékonykás testét.

Nem bírta tovább. Úgy érezte, meg fog őrülni, ha nem foghatja meg őt, ha nem ölelheti magához annyira szorosan, amennyire csak akarta. Tudta, ha megint lenyelte volna a késztetést, azt a mérhetetlen nagy kéjsóvárgást, élete végéig bánta volna.

Ő nem fog ellent mondani az érzéseinek, soha többé.

Amint Taehyung belépett a szobába, Jimin le sem tudta róla venni a szemeit. Éhesen, vágyakozón mérte végig a fiút. Az a rövid nadrág rajta, az a bő póló, amiben egyszerűen hihetetlen édes volt. Az az aprócska mosoly, ami játszott az ajkain, azok a hatalmas, gyönyörű szemek, amik szinte mindig élénkséget tükröztek…

Meg fogok őrülni!

Jimin mély sóhajt vett az ajkai között, majd az ajtóhoz indult. Taehyung nagy, boci szemekkel pislogott utána. Már megfürdött, a többiek már alszanak. Nem értette, miért megy Jimin az ajtóhoz, mikor lefekvés idő van.

Picit oldalra döntötte a fejét, mint egy kismadár és kíváncsian vizslatta barátja mozdulatait. Mikor konstatálta, hogy Jimin bezárta az ajtót, meglepetten és nagy szemekkel pislogott rá.

- Miért zártad be? - kérdezte halkan, a telefonját nyomkodva, törökülésben ülve az ágyban. Jimin lassan megfordult, a kulcsot a zárban hagyva és mély sóhajt véve az ajkai között, végig nézett Taehyung tökéletes testén. Egyszerűen képes volt megveszni érte. Ő kóstolgatni akarta a vörös rózsa színéhez hasonló ajkait és még, még, még vörösebbé akarja tenni! Azt akarta, hogy azok a szemek könnyesedjenek a gyönyörtől, az elnyíló, gyönyörű ajkai pedig a nevét nyögjék, mikor elmegy. Nem akart többé álmodni. A valóságot akarta! Megélni az álmát.

- Mert megőrülök tőled – mondta Jimin halkan, határozott léptekkel indulva el Taehyung felé, aki hatalmas szemekkel figyelte barátja mozdulatait. Mikor Jimin elért hozzá, a szíve már a torkában dobogott. Nem látta még így viselkedni Jimint, soha.

- De nem csináltam semmit – mondta Taehyung halkan, már-már ijedten. Idegesíti? De hát, eddig olyan jól elvoltak. Együtt alszanak, együtt hülyéskednek, még a videók nagy részében is együtt szórakoznak. Sőt, szinte mindenhol. Nem értette, hogy most miért mondja ezt neki Jimin. Egy pillanat alatt összezavarodott az elméje. - Jimin…

- Te mindig csinálsz valamit, amivel az őrületbe kergetsz – mondta halkan Jimin, úgy sétálva Taehyung felé, mint egy igazi ragadozó, ami most az áldozatát készül becserkészni, majd felfalni, a magáévá tenni.

Taehyung megdermedt az ágyban, a szemei tányérméretűre nyíltak, a telefont görcsösen szorította az ujjai között.

- De… mi? Nem is… - Nem tudta befejezni, amit mondani szeretett volna, mert Jimin pár másodperc leforgása alatt kilökte a fiú ujjai közül a telefont, majd a vállait markolva, eldöntötte az ágyon és egy perc alatt felé kerekedett. Taehyung ijedten és értetlenül nézett rá. A szíve a torkában dobogott és érezte, hogy a vére fénysebességgel zúg az ereiben. - Mi bajod? - kérdezte halkan, rémülten.

- Te vagy a bajom, Kim Taehyung! Te vagy a bajom! - sziszegte Jimin, mire Taehyung ledermedt. Azonban nem volt elég szemfüles. Jimin rögtön a fiú felé hajolt és birtokba véve azokat a gyönyörű, vöröslő, dús ajkakat, vadul, szenvedélyesen kezdte el csókolni, lágyan a barátja ajkai közé nyögve, ízlelgetve kéjsóvára okozóját.
Taehyung a vállaira tapasztotta az ujjait, hogy ellökje magától a barátját, viszont mikor érezte az ajkai között a nyelvét, megsemmisült. A mellkasában forróság és melegség áradt szét, majd az tovább haladt az egész testében, lassan, de biztosan szétáradva egész lényében. Onnantól kezdve nem volt ahhoz ereje, hogy ellökje magától Jimint. Annyira édes, finom volt a csókja, annyira követelőző, birtokló, hogy nem tudott nemet mondani, pedig szeretett volna.

- Gyűlöllek… - sziszegte Jimin, a fiú nagy, gyönyörű szemeibe nézve, amikben látta a félelmet, ijedtséget, kíváncsiságot és az értetlenséget. - Gyűlöllek, mert kívánlak… és egyszerűen utállak azért, mert elég egy mozdulat ahhoz, hogy megőrjíts! Elég csak megnyalnod a szádat… ó, az a rohadt nyalóka! - nyögte Jimin magatehetetlenül, a fiú vállait markolva erősen, már lassacskán az ágyba préselve őt.

Taehyung szemei elkerekedtek és elfelejtett egy időre levegőt is venni. Nem tudta, miért ilyen hirtelen most Jimin és… és amúgy is, még is, miről beszél?

- Jimin, te… - A fiú a szavába vágott.

- Meg ne merj szólalni! - Jimin újra a fiú ajkaira mart, szenvedélyesen, birtoklón csókolva őt, addig, ameddig csak tudta. Nyelvével finoman, még is erőszakosan és romantikusan fedezte fel Taehyung szája belsejét. Ujjaival eközben lassan lefelé haladt, végig cirógatva barátja oldalát, majd a pólójának végéhez érve, becsúsztatta az ujjait, megsimítva az olyan régóta áhított bőrt! Hogy milyen selymes és puha… Jimin azt hitte egy pillanatra, hogy megbolondul. Olyan puha, lágy és selymes volt. A nap minden percében érinteni tudná az alatta fekvő fiú tökéletes bőrét, élvezve minden tapintását és látványát. Mert látni sokszor látta már, de így még soha nem ért hozzá.

Mikor elhúzódott Taehyungtól, mélyen a szemeibe nézett, a fiú pedig még mindig döbbenten nézett fel Jiminre, tanácstalanul és elveszettül. Fogalma sem volt róla, hogy ő ilyen hatással volt rá. Ő nem akart semmi rosszat. Ő csak szereti a nyalókát és szeret lenge ruhákban mászkálni a dormban… ő nem akart semmi rosszat. Ő sosem akart rosszat neki.

- Megőrülök tőled… és érted is – súgta Jimin, végig simítva szabad kezével Taehyung ajkait, majd lassan lefelé haladt az ujjaival, és megsimította a nyakát, azt az érzékeny, tökéletes bőrfelületet… meg akarta kóstolni. Ízlelni akarta, úgy csókolni és nyalni, harapdálni, mintha a kedves édessége lenne. Bár, érezte, hogy mostantól Taehyung lesz a desszertje. A legjobb desszert, amit valaha kóstolni akart.

Nem habozott tovább. Kihasználva, hogy Taehyung tanácstalan és döbbent az események átélése után, a nyakához hajolt és az ajkait finoman a bőrére tapasztva, lágyan és finoman kezdte el harapdálni és nyalogatni, érzéki csókokat adva rá. Taehyung automatikusan felnyögött és megremegett, mikor a füle tövénél munkálkodott Jimin a nyelvével, olyan érzékien és erotikusan, ahogyan az ajkait is kínozta.

- Ji-Jimin… - Ennyit tudott kinyögni. Többre nem volt képes. De Jimin nem is bánta. Végre hallhatta, ahogy a nevét nyögte elhalóan, élvezettel a hangjában. De ennél többet akart. Ő már nem éri be ennyivel.

Most már többet akar.

Szinte rögtön, azonnal lejjebb haladt ajkaival és a barátja még kivillanó kulcscsontjait vette birtokba szájával, óvatosan, lágyan harapdálva a huncut csontocskán feszülő bőrt. Taehyung ajkai közül egy aprócska sóhaj szaladt ki, jelezve Jiminnek, hogy élvezi. Piszkosul élvezte. Nem is tudta, hogy Jimin ilyen csodákra képes a nyelvével. Ő nem csak simán végig csókol vagy végig nyal rajta. Nem simán csak puszilgatja. Nem. Szabályosan ízlelgeti, úgy, mint a kedvenc édességét, amit egy asztalról vesz el. Taehyung pedig úgy érezte, hogy ez az a plusz, ami még hozzá adódik az élvezethez ahhoz, hogy megbolonduljon érte.

Ha akart volna, sem tudott volna már nemet mondani. Már az elején sem volt hozzá ereje, de most? Teljesen el van veszve Jimin karjaiban, ahogy őt csókolja és kényeztetni… ízlelgetni, apró mozdulatokkal, lágyan, ujjaival egy percre sem állt meg a bőrével, végigcirógatta és simogatta minden porcikáját, bőrének minden apró zúgát, a hasa és mellkasa minden szegletét. És mikor a domináns fél lassan megtapintotta Taehyung csintalan és keményedő mellbimbóját, a fiú széles vigyorral az ajkain azonnal az ujjai közé vette azt. Az alatta fekvő fiú megremegett, megfeszültek az izmai és a fejét hátrább szorítva, halkan felnyögött. Még a lábai is megremegtek.

Jimin egy huncut mosollyal az ajkain, egy szempillantás alatt kihúzta kezét a barátja pólója alól, majd megfogva annak az alját, egy határozott mozdulattal eltüntette róla. Taehyung hirtelen zavartan és kétségbeesetten nézett maga elé, de Jimin egy szemernyi kétségbeesést, vagy tanácstalanságot sem akart látni a szemeiben, így a lehető leggyorsabban az aprócska, kemény mellbimbóra hajolt és lágyan megnyalta ajkaival a kis kavicsot, ingerelve.

Taehyung halkan felnyögött és a hosszú, vékonykás ujjai azonnal Jimin hajába simultak, miközben félig lehunyta a szemeit, bizonytalanul a tincseit markolva, beharapott alsó ajakkal. Piszkosul élvezte, amit Jimin csinált vele… annyira, mint még soha semmit.

Jimin elhúzódott tőle pár pillanatra. Végignézett a fiú testén és beharapta az alsó ajkát, aprót remegve. Megőrjítette a látvány.

Taehyung feküdt alatta, az, akit már hosszú ideje maga alatt akart tudni. És most itt van! Piruló arccal, vöröslő, dús ajkaival sóhajtozik, kapkodja a levegőt, a mellkasa folyamatosan emelkedik és süpped, zaklatottan… A gyönyörű, hatalmas szemei, amik ködösnek tűnnek a kéjtől és a vágytól, ami dolgozott benne. Jimin nem tudott betelni a látvánnyal.

Ha most ilyen… milyen lehet, ha elmegy? - Csak ez kattogott a fejében. A gondolatra felnyögött és mielőtt Taehyungnak lett volna ideje meggondolnia magát és picit ellenszegülni Jimin akaratának, a másik mellbimbójára hajolt, legalább annyira kínozva végig, mint az előzőt. Taehyung nem volt képes másra, csak mélyen nyögdécselni, néha még a felette munkálkodó barátja nevét is elnyögte.

Jiminnek ez maga volt a Mennyország.

Nem tudja, honnan volt bátorsága ezt megtenni, de nem bánta, hogy végre meglépte, amit kellett. Végre! Végre az övé lehet. És az övé is marad. Az övé kell, hogy legyen!

- Egyszerűen… megőrülök érted – súgta Taehyung bőrére, mikor elszakadt a mellbimbójától. Ahogy a hasához ért az ajkaival és a nyelvével, érezte, hogy az alatta fekvő fiú hasa folyamatosan megrebben, ahogy közelít az ékességéhez. Jimin elmosolyodott, figyelve Taehyung arcát. Gyönyörű volt… a leggyönyörűbb, amit valaha látott. Mindig látni akarja így. Minden nap… minden nap legalább egyszer látni akarja azt az arckifejezést, ami most Taehyung arcán ült. Minden egyes nap gyönyörködni akar benne, mert egyszerűen nem tud ellenállni a látványnak. Nem tud túllépni rajta és érezte, hogy soha nem is fog tudni.

Egy angyal… - Futott végig a fejében a gondolat, majd felszusszantott és visszahajolva a bőréhez, lassan és erotikusan a köldökébe nyalt. Taehyung újra felnyögött, a hasa ismét megrebbent és remegve húzta fel a lábait, hogy Jimin könnyedén közéjük férkőzhessen. Volt már alkalma, nem is egyszer. De még soha, soha nem élt át olyat, amit most Jimin ajándékozott neki. Azok a csókok, érintések, a pillantások, a tekintete… ahogyan végig nézett rajta. Taehyung úgy érezte, hogy elolvad. Csodálatosnak érezte, az egészet.

Jimin mélyen felsóhajtott, majd lassan visszamászott a fiú felé. Muszáj volt megcsókolnia újra… muszáj volt megtennie, különben belehalt volna a hiányosságba. Nem akart és nem is tudott volna elszakadni a gyönyörűen vöröslő, édes ajkaktól, amik az őrületbe kergették őt. Élete végéig ízlelgetni akarja őket! Éjjel-nappal, minden egyes nap…

Neki kell Taehyung. Neki kell ő kell... nem akar nélküle élni.

Amilyen gyorsan csak tudta, leküzdötte a barátjáról azt a cuki rövidnadrágot, amit követett az alsó is. Az ágy mellé dobta és érkezésüket csak a halk, szinte alig hallható puffanás jelezte.

Jimin végig simított Taehyung merev tagján, mire ő hangosan felsóhajtott, megremegve és oldalra döntötte a fejét, félig lehunyt pillákkal. Jimin órákig tudta volna nézni a gyönyörű arcát… órákig? Mindig! Állandóan…

Halkan felsóhajtott, miközben cirógatta és simogatta Taehyung merev férfiasságát, majd a szabad kezét lassan az ajkaihoz tolta és kihasználva, hogy azok el vannak nyílva, a két ujját szinte rögtön benyomta a szája közé. Taehyung vágytól ködös, csillogó szemekkel nézett rá.

- Mintha a nyalókád lenne… - szuszogta Jimin, ködös szemekkel. Az alatta fekvő fiú, teljes önkívületi állapotában vette még a célzást, már amennyire eljutottak a szavak a tudatáig ,és elkezdte a nyelvével simogatni Jimin ujjait. A szemeit lehunyta és próbálta úgy ízlelgetni az ujjakat, mintha az tényleg a nyalókája lenne. Jimin felnyögött. Az érzéstől és a látványtól is. Egyszerűen annyira, de annyira erotikus volt…

Tényleg az őrület határán lesz.

Mikor úgy érezte, hogy elég nedvesek az ujjai, kihúzta őket Taehyung ajkai közül és lassan a fenekéhez nyúlt felük, finoman simogatva a fiú bejáratát, ezzel is megnedvesítve egy kicsit. Taehyung hangosabban nyögött fel, megremegve alatta, beharapva az alsó ajkát. Jimin felsóhajtott és az első ujját rögtön belé nyomta. Taehyung felnyögött, megfeszülő izmokkal és mély sóhajjal nyitotta fel a szempilláit. Jimin újra a fiú nyakához hajolt és csókjaival, lágy puszijaival borította el a bőrét, ízlelgetve azt. Az első ujja után lassan csatlakozott a második is, amire Taehyung kicsit hangosabban, feszült hangon nyögött fel. Kellemetlenebb volt neki, mint az első, de… az, hogy Jimin másik keze a merevedését simogatta, ajkai pedig a nyakát, az teljesen elvette a figyelmét a feszülő, kellemetlen érzésről. Sőt! Még jobb is volt tőle. Maga sem tudta, hogy miért, de úgy érezte, hogy így jobb. Az a picit fájdalmas érzés, mellé pedig a vágy és a gyönyör… leírhatatlan volt. Mintha a kettő teljesen passzolt volna egymáshoz.

Jimin egy kis idő után a harmadik ujját is csatlakoztatta. Rendesen elő akarta készíteni Taehyungot. Nem akart neki nagy fájdalmat okozni. Ő rögtön a gyönyörben úszó arcát akarta látni! Főleg, mikor elmegy… örömet akart neki okozni. Olyat, amilyenben reméli, még nem volt része eddigi élete során.

Tae halkan felnyögött, mikor már elege volt a barátja ujjaiból. Ő többet akart! Többet és még többet! Ő nem érte be csak simán az ujjakkal… ő mást akart. Jimint akart. Fellökte a csípőjét és türelmetlenül nézett a vörös hajú fiúra, mire az beharapta az alsó ajkát és értve a célzást, elhúzta Taehyung fenekétől az ujjait és vad vetkőzésbe kezdett. Tae halk nyögéssel nézte végig Jimin testét. Annyira tökéletesnek gondolta… bársonyosnak tűnt a bőre.
Nem bírta megállni. Végig simította Jimin mellkasát, majd hasát, és mindketten halkan felnyöszögtek. Taehyung attól, hogy érezhette a puha bőrét, Jimin pedig a puha ujjak érintésétől, amik lágyan és érzékien cirógatták őt.

Ez volt az utolsó löket a számára.

Mikor sikerült levetkőznie, rögtön Tae lábai közé férkőzött, majd a fiú szemeibe nézett. A tekintetében ott volt a kérdés. Az a bizonyos kérdés, hogy biztos akarja-e ezt. De Taehyungban egy csepp kétely sem volt. Akarta, jobban, mint bármi mást! Átkarolta Jimin nyakát és úgy húzta le magához egy szenvedélyes, romantikus csókra, mintha attól függene az élete. Jimin használva a lehetőséget, finoman a barátjába kezdte nyomni a férfiasságát.

Taehyung izmai megfeszültek, a tarkójáról Jimin vállaira csúsztak az ujjai, erősen a bőrébe marva. Fájt neki. Iszonyatosan fájt neki… ennél nagyobb fájdalmat sem élt még át, de mikor Jimin tövig merült el a gyönyörben lángoló testében, megkönnyebbült. Jimin pedig mélyen és hosszasan nyögött fel. Szűk volt… és forró…

Halk szusszantással lehajolt Taehyunghoz, majd finoman az ajkaira kapott a sajátjával, ízlelgetve újra, csókolgatva azokat, közben pedig az ujjaival újra eltalált a barátja merevedéséhez. Amint elérte, végig simított a hosszán, hogy valamennyire feledtesse vele a fájdalmat. Egy idő után sikerült is neki. Taehyung szenvedélyes hangon nyögdécselt, fel-fel emelgetve a csípőjét, amivel az őrület határára kergette Jimint. Nem volt képes tovább tartania magát. Megmozdította a csípőjét, kijjebb húzódva, hogy aztán újra elmerülhessen a gyönyört nyújtó, csodálatos testben. Taehyung hangosabban nyögött fel, aprócska ívben feszítve a hátát.

Onnantól pedig nem volt megállás.

Amin végig nézett Taehyung arcán, már nem tudta egy percig sem tartani magát. Azok a gyönyörű szemek… ahogy Taehyung a félig lehunyt, hosszú pillái alól nézett vissza Jiminre, amiken apró könnycseppek ültek… a könnytől fátyolos szemei, amik még csillogóbbá, szebbé tették azokat a hatalmas szemeket, most még csodálatosabbak voltak, mint eddig bármikor.

Az a bársonyos, tökéletes, porcelánhoz hasonló arc, ami a szenvedélytől halovány rózsaszínes árnyalatú pírt vett fel magára, ezzel még tökéletesebbé téve azt.

A vörös rózsa színű, elnyílt, szépen ívelt ajkai, amik szinte folyamatosan kieresztettek egy-egy elhaló, vagy élénk sóhajt.

A csapzott, vizes haja, ami a csillogó szemeibe hultott rakoncátlanul… a szép, tökéletes vonalú orra…

Egyszerűen el tudott volna veszni a látványban, a könnytől csillogó, hatalmas, gyönyörű szemekben, az az arc, az a tekintet… azt hitte, belehal. Nála gyönyörűbbet elképzelni sem tudott volna.

- Szeretlek… - súgta Jimin a vöröslő ajkakra, lágyan csókolgatva, miközben folyamatosan mozgatta a csípőjét, a gyönyör kapu felé hajszolva Taehyungot és saját magát.

Taehyung halkan a barátja ajkai közé nyögött, miközben átkarolta a nyakát és közelebb húzta magához, lábaival ölelve a derekát, hogy minél jobban érezhesse magában. Egymásba fonódott a testük, forró, perzselő bőrük szinte már lángolt, ahogyan a szívük is, eggyé válva.

Jimin egyre hevesebben mozgott a fiúban, közben el sem szakadt az ajkaitól. Ujjaival továbbra is az ékességét masszírozta, hogy minél többet és többet adhasson neki. Ő meg akart adni neki mindent…

A tökéletes beteljesülést, a gyönyör kapuiba való varázslatos érkezést, amit ő nyújt neki. Látni akarta, hogy a fiú elnyílt ajkakkal, remegve élvez el alatta. Annyira vágyott rá… annyira, de annyira.

- Ji-Jimin… - sóhajtotta Taehyung erőtlenül, oldalra döntve a fejét. Jimin értette a célzást. Gyorsított a tempóján. Mind a csípője, mint az ujjai gyorsaságán.

Taehyung úgy érezte, hogy ez élete legszebb együttléte. Csodálatos volt… több mint csodálatos. Leírhatatlannak, elmondhatatlannak gondolta. Jimin olyan szeretettel, olyan romantikával és vággyal ölelte körbe, amilyet soha nem tudott volna még álmában sem elképzelni. Érezte, hogy a tollpihék körbe ölelik őket és egy pillanatra azt hitte, hogy azok Jimin szárnyai. Igen, mert ő egy angyal… egy angyal, aki birtokba vette őt. Egy angyal, aki szereti.

A világ megszűnt létezni köztük. Nem realizáltak semmit. Nem is tudtak volna. Csak egymásra figyeltek, semmi más nem létezett körülöttük. Mintha egy hatalmas űr közepén szerették volna egymást a végtelenségig.

És a beteljesülés is legalább ennyire volt varázslatos.

Taehyung háta megfeszült, szabályos ívben, ajkai és lábai remegni kezdtek, miközben a rövid körmeivel Jimin hátába mart. Elnyíló ajkakkal és könnyes szemekkel, hangosan nyögött fel. Jimin nevét nyögte. Ő pedig nem tudott betelni a látvánnyal.

Taehyung gyönyörű volt… az az aprócska könnycsepp, ami kiszökött a szempillái alól, a teljesen elnyíló ajkai, az a pír az arcán, az a kifejezés, ahogy az orgazmus elérte őt és magával ragadta, a mélységbe rántva.

Abba a fantasztikus, álom szerű mélységbe.

Jimin halkan felnyögött. Elég volt neki Taehyung arcának látványa és az, hogy élvezete közben szorosan köré zárultak az izmai. Mély nyögéssel, a fiú ajkaira sóhajtva élvezett el, lehunyva a szemeit.

Erőtlenül, aprókat sóhajtva dőlt a fiú mellkasára, kihúzódva belőle. Remegtek a lábai, a karjai, miközben hallgatta a szerelembe szívverését. Szinte zakatolt a kis robotja a mellkasában, mintha ki akarna onnan szakadni.

Idilli volt a pillanat és szebb, mint amit elképzelt. Az álmaiban nem volt Taehyung ennyire csodálatos. Újra át akarta élni. Aztán újra és újra és újra! Örökké, mindig!

Mozdulatlanul hallgatták egymás sóhajait és apró szusszanásait, majd végül Taehyung megtörte a csendet, miközben a vékony ujjaival Jimin hajába túrt, cirógatva a tincseit.

A mellkasában a meleg, finom érzés még mindig ott volt, mintha lebegne. Mintha a fellegekben járna. Könnyűnek érezte magát…

- Jimin… - súgta halkan, meg-meg rebbenő szempillákkal maga elé. Jimin felszusszantott és lassan felemelte a fejét a fiú mellkasáról, elszakítva magát annak szívverésétől, amit eddig élvezettel hallgatott. Jó érzés járta át, hogy miatta zakatolt így.

- Igen? - kérdezte halkan, gyengéden végig simítva az alatta fekvő arcán, olyan gyengéden, mintha az porcelánból lenne és bármikor összetörhetne.

- Én is szeretlek! - Taehyung lehunyta a szemeit, mélyen felsóhajtva, Jimin pedig elmosolyodott és lehajolt a dús, vörös ajkakhoz, hogy azokat újra birtokba vehesse, majd szorosan magához húzta a fiú testét, hogy együtt szenderüljenek az álmok édes világába.